Lipszky János térképész
A felvilágosodás korának legnagyobb tudású magyar kartográfusa, Lipszky János (Szedlicsna, 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.)
Séta a kultúra ösvényein
A felvilágosodás korának legnagyobb tudású magyar kartográfusa, Lipszky János (Szedlicsna, 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.)
A méhészkedés szakértője és szakírója, Koltay Pál (Szarvas, 1896. április 8. – Szarvas, 1969. április 9.) képzettségére nézve
Puskás Ferenc („Puskás Öcsi”), eredeti nevén Purczeld Ferenc (Kispest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.), a
Valahol várnak, s már múlik az idő, délelőtt vagy délután, s te még nem készültél el munkáddal. Sietni szeretnél?
A számelmélet és a halmazelmélet egyik legjelesebb kutatója, Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember
Mindig, mindenütt, minden módon és alkalommal küzdeni a fanatizmus ellen. A habzó szájú, nyavalyatörős indulat ellen, mely kitör emberi
1910. március 14-én született László Gyula „nem vagyok én „tudós”, hanem kutató, akit a „nemtudom” kérdések izgatnak” Nevét
“… dramaturgiai érzéke hihetetlenül erős volt, emellett a humora, iróniája is.” (Makk Károly) „A felszabadulás után induló legifjabb
Millner Tivadar (Pécs, 1899. március 7. – Budapest, 1988. október 27.): vegyészmérnök, az ipari méretű izzólámpa termelést lehetővé
1827. március 5-én halt meg Pierre-Simon de Laplace „Amit tudunk, az vajmi kevés, amit nem tudunk, az