Őszi nap-éj egyenlőség

 

 

szeptember 23.

„Őszbe csavarodott a természet feje…”

A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi nap-éjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

 

Csukás István – Csillagászati ősz

A magasban már az új évszak remek ólja felépült;

az ember fázósan jó vacsorára, tüzelőre gondol,

a pázsitot faggyal beretváló hajnalokra, a

postássapkájú délelőttökre, a lassan érkező lázra,

a nyár, no lám, mint egy végrehajthatatlan ítélet, elévült,

az új bírák, a dérparókás virágok a kerítés

mögött fontoskodnak, az ablakból rájuk látok,

s szorongva cigarettázom, míg felizzó érzékeim loholva

próbálják utolérni az időt, mely mint a vonat utolsó vagonja,

kihúzódik a láthatárból; egy mozdulattá tisztult,

egyetlenegy kristályi moccanássá a próbálkozások,

az izgatottan körbefutó lábnyomok végleg elhagyott évadja,

mint mikor az ember a rákövesedett, zsúfolt, ablaktalan házat lebontja.

(PIM-DIA)