Chile függetlenségi napja: 1810. szeptember 18

 

 

Chile

Dél-Amerika nyugati részén, észak-déli irányban 4270 km hosszan, a Csendes-óceán mentén húzódó ország. Fennhatósága alá tartozik a Juan Fernández-szigetek (185 km²), a Desventurados-szigetek ( 3,3km²) és a lakatlan Sala-y-Gómez sziget (0,1 km²). Keleti részén az Andok mély és keskeny völgyekkel tagolt, 6000 m fölötti csúcsokat hordozó láncai emelkednek. Az Andok nyugati lábainál húzódik egy süllyedék, a fővárosnak helyet adó Hosszanti völggyel és északon a Föld egyik legkietlenebb vidékével, az Atacama-sivataggal. A Csendes-óceánt a Parti-Kordillera kíséri, amely délen a tengerben szigetekre bomolva folytatódik.

A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá került. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.

Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.

Az 1818 óta független ország ásványkincsekben gazdag (réz-, molibdén-, ezüstérc, salétrom, jód, bórax, kőolaj, földgáz, kőszén).

Forrás: Midi Világatlasz (145. oldal) Nyír-Karta Bt. 2004