Petőfi Sándor – Lopott ló

 

 

A Petőfi bicentenárium alkalmából egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Petőfi írt betyárverset is. A versben nem meglepő módon egy lólopásról van szó és persze nem marad ki a szerelem sem. 

Lopott ló

Mint a porszem szélvész
Fuvatán,
Röpül a legény gyors
Paripán.

‘Honnan, atyafi, oly
Hevenyén?’
“Pusztáról csikóval
Jövök én.

A nyerítő ménes
Ott legel;
Pej csikómat onnan
Loptam el.

Túri vásár nincsen
Messze már;
Szegénylegény oda
Lovon jár.”

‘Ej, nem ugy, jó földi,
Nem ugy ám!
Adja kend csak vissza
Paripám.

Enyim a ménes, mely
Ott legel,
A csikót kend tőlem
Lopta el.’ –

De szavára nem hajt
A betyár;
Őkegyelme már jó
Tovajár.

Mégis a gazdának
Vígaszul,
Hátrafordulván, így
Válaszol:

“Föl se vegye kárát,
Gazduram;
Hiszen úgyis elég
Lova van.

Hej, csak egy szivet bírt
E kebel –
Azt is a kend lyánya
Lopta el.”

Kecskemét, 1843. március

Forrás: Országút folyóirat (orszagut.com)