A földrajzi felfedezések következményei

Közzétette:

 

 

Miközben Magyarország a törökkel harcolt, Európa nyugati felén korszakos változások vették kezdetüket. A 15—16. századi nagy földrajzi felfedezések következtében a távolsági kereskedelem súlypontja a Földközi-tenger térségéből áttolódott az Atlanti-óceán partvidékére. A meghódított új területekről érkező nemesfémek és egyéb nyersanyagok, továbbá az ottani olcsó munkaerő és a megnyíló új piacok olyan gazdasági előnyökhöz juttatták a kontinens nyugati peremvidékét, amilyenről a közép- és kelet-európai régiók még csak nem is álmodhattak. Velence, Genova és Firenze helyébe egyre inkább Sevilla, Lisszabon, Amszterdam, London és különösen Antwerpen lépett, ahol az északi, az atlanti és a belső-európai kereskedelem útvonalai összefutottak. Mindezek következtében a tengerparti államok hatalma és befolyása az európai, majd az Európán kívüli ügyekre New World Mapmegnőtt, az Atlanti- óceántól távolabbi szárazföldi országoké pedig csökkent.

A kereskedelmi forgalom megélénkülése ösztönzően hatott az ipari fejlődésre. A szériagyártásra alkalmatlan céhek mellett megjelentek az olyan nagyobb üzemek (manufaktúrák), amelyek nagy mennyiségben állítottak elő olcsó tömegtermékeket. A manufakturális termelés kezdetben ugyanúgy emberi erőn vagy természeti energián (szél, víz) alapult, mint a céhes; újdonsága kezdetben a munkaszervezésben és a munkamegosztásban állt. A 16. század végén aztán feltűntek az első munkagépek, amelyek ugrásszerűen növelték a termelékenységet, Az első harisnyakötőgéppel, amelyet 1589-ben szerkesztettek Angliában, például percenként átlagosan ezer szemet lehetett előállítani, míg kézzel a leggyakorlottabb munkás is csak százat tudott.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (266. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s