(Helianthus tuberosus)
Magas növésű, dudvás szárú, hosszú évekig egy helyben termő, a közhiedelem szerint kiirthatatlan, évelő gumós növény. Magot a mérsékelt égövben nem terem. Őshazája Észak-Amerika. Az indiánok burgonya gyanánt fogyasztották gumóját.
Jelentősége
Hazánkba Franciaországon és Olaszországon keresztül került be a XVII. század közepén, amikor csak kertekben termesztették. Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem az 5—20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Ez az oka, hogy nehéz valamennyi gumót felszedni a fészekből. Héjuk színe lehet fehér vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható.
Táplálóértéke
Az utóbbi években terelődött rá a nagyobb figyelem, különösen mióta a cukorbetegség népbetegség lett világszerte. Leveles nyári és őszi lombját, szárát szénaként és silóként takarmányozásra használják. Gumója táplálkozásra és ipari feldolgozásra alkalmas. Szénhidráttartalma 17—20%, melynek legnagyobb hányada inulin. 1,5—2% fehérjét, 0,1—0,2% zsírt és 1—2% rostot tartalmaz. A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hizlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza az ásványi anyag-tartalma, a vitaminok, köztük a C-vitamin. Életfontosságú aminosavak találhatók benne. Gumói keményítőt csak csekély mennyiségben tartalmaznak.
Gyógyhatása
Gyógynövény. Gyógyhatását jelentős mennyiségű inulin tartalmának köszönheti. Az inulin élettani hatása a következő: természetes cukorpótló, tartós fogyasztás esetén sem növeli a vércukorszintet, szabályozza a szénhidrát-anyagcserét, diabetikus készítmények előállítására alkalmas. Csecsemők, betegek táplálására kiváló, segíti a zsírok lebontását és az ásványi anyagok hatékonyabb felszívódását, Javítja az emésztőrendszer működését. Ballasztanyag-tartalma jóllakottság érzését kelti. Székrekedéssel járó megbetegedések kezelésében előnyösen befolyásolja a bél pH értékét, jótékony hatású lehet élelmiszer-allergia, szív- és érrendszeri betegségek, valamint hüvelygyulladás esetén.
Szerepe van a méreganyagok és rákkeltő anyagok megkötésében, a vastagbélrák megelőzésében. Magas rosttartalma miatt elősegíti a bélműködést. Szerepet játszik diétás étrendekben elhízás és anyagcseregondok esetén. Májbetegeknek méregtelenítő hatású. Érvédő. Káros húgysavszint-csökkentő. Hatásos köszvényre.
A burgonya mellett és helyett mind a népélelmezésben, mind az elhízottak és cukorbetegek diétájában felhasználható és hasznosítható, sőt e betegek többet is fogyaszthatnak belőle.
Gyógyhatású készítményei
A népi gyógyászatban számos gyógynövényt használnak, amelyekre az ipar is felfigyelt. Több esetben is az a tapasztalat, hogy a megfelelő táplálékkiegészítőt fogyasztva a gyógyszerek dózisa csökkenthető, vagy a gyógyszer akár el is hagyható. Ilyen növény a csicsóka. Régebben a szegény emberek eledelének tartották, főleg nyersen fogyasztották (édes íze miatt).
Ma az élelmiszeripar számos étrend-kiegészítőt forgalmaz, melyeket bárki megvásárolhat. Ilyen a csicsókatabletta, a heliaszelén-tabletta (szelén tartalmú étrend-kiegészítő ), csicsókapor, csicsókaszirup, az aszalt csicsóka és a csicsókadzsem.
Mikor vegyem
A csicsóka felszedése ősszel kezdődik, gyakorlatilag egész évben fogyasztható zöldségféle.
Forrás: Dr. Nagy Jenő – Növények az egészségért (52—53. oldal) Pannon-Literatúra Kft, 2021. ISBN 978 963 459 348 5