Bródy Imre

Közzétette:

 

 

(1891-1944)

Bródy Imre Gyulán született 1891. december 23-án. A középiskolát szülővárosában és az aradi főgimnáziumban végezte. Utána a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta tanulmányait és szerzett középiskolai tanári képesítést (1915). Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása című disszertációja megvédésével 1918. június 13-án bölcsészdoktori oklevelet kapott. A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude (kitüntetéssel) jutalmazta.

Először a fővárosi VIII. kerületi Német utcai polgári iskolában tanított, miközben az egyetem fizikai tanszékén is dolgozott. 1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Born tanársegédje lett. Vele együtt dolgozta ki a kristályok dinamikai elméletét; közös munkáikról a Zeitschrift für Physikben számolt be (1921-22). Két év múlva hazatért, és 1923. június 1-jén belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. — közismert nevén Tungsram — akkor létesült kutatólaboratóriumába, melyet Pfeifer Ignác, ny. műegyetemi professzor vezetett. Itt végezte azokat a kísérleteit, melyek a kriptonlámpa feltalálásához (1930), majd a kriptongáz hazai előállításához vezettek. A németek megszállása (1944. március 19.) után, a deportálások során 1944. július 3-án Bródy Imrét is elhurcolták családjával együtt. A bajorországi Mühldorfban felesége és lánya után Bródy Imre is meghalt 1944. december 20. és 22. között.

Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte el, miután felfedezte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest, amelyet addig töltőgázként használtak az izzólámpákban, kb. 10-20% hatásfok-javulást eredményez. Bródy és munkatársai (Theisz Emil, Kőrösy Ferenc) eljárása a „gáztöltésű fémszálas elektromos izzólámpára” 1931-ben lett szabadalom. Ezután Bródy Imre és Polányi Mihály manchesteri professzor aki a Tungsram külső szakértőjeként működött kidolgozta a kriptongáz levegőből való előállítását. A gyakorlati megvalósításra a Tungsram Ajkán gyártelepet létesített, ahol Bródy kriptongyártási technológiája alapján 1937. október 23-án megindult a kriptongyártás. Az ajkai gyár évente 200 m3 kriptongázt állított elő, és a Tungsram izzólámpa-gyártását a II. világháború végéig ellátta a szükséges kriptonmennyiséggel.

A Magyarországon kimunkált és megvalósult, világszerte elterjedt kriptonlámpa-gyártás kulcsembere, a kriptonprogram motorja Bródy Imre volt. (Találmányát A kryptonlámpa címmel az Elektrotechnikában is ismertette [30. évf. 1937. 187-191. o.]) Rokonszenves egyéniségének emlékére egykori munkahelye, a Tungsram kutatóintézete ma nevét viseli, és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1950-ben Bródy Imre-díjat alapított.

Móra László Kfki.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s