Erasmus by Holbein

A középkori világkép kritikája

Közzétette:

 

 

A vallásos szemlélet által meghatározott középkori világkép elleni lázadás érdekes módon nemcsak a humanista világi literátorokat, hanem a klerikusok egy részét is jellemezte. Azt a félig komoly, félig tréfás aforizmát, hogy „Hívő ember költő nem lehet”, nem egy máglyahalálra ítélt istentagadó eretnek, hanem a pécsi püspök, Vitéz János unokaöccse, a költőként európai hírnévnek örvendő Janus Pannonius vetette papírra (Galeotto Marzióhoz). A szerzetesi regulát szigorúan követő és a szociális problémák iránt különösen érzékeny ún. obszerváns ferencesek körében ugyancsak megjelentek a középkori társadalmi rend kritikusai. Temesvári Pelbárt, akinek latin nyelvű beszédmintáit, zsoltármagyarázatait és egyéb teológiai munkáit francia- és németországi nyomdák több kiadásban jelentették meg, tanítványával, Laskai Osváttal együtt azt terjesztette, hogy Isten előtt nem a származás és a méltóság, hanem a becsületes élet és a személyes érdem a döntő. Nézeteik a hitét megőrző, ám a katolikus egyház visszásságait élesen bíráló neves és nagy hatású Ágoston-rendi szerzetes, Rotterdami Erasmus tanaival mutattak rokonságot.

 

Erasmus by Holbein

Erasmus ifjabb Hans Holbein festményén, 1523-ban | Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.) nemzetközileg ismert, saját „gyártmányú” latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus. A reformáció szellemi előfutára.

Bonfinitől tudjuk, hogy Beatrix és környezete az udvar mindennapi életét is közelíteni próbálta a kifinomultabb itáliai szokásokhoz. Kicsinosította az ebédlőket és hálószobákat, s a „szkíta szokások közé olaszokat hozott”. Megkedveltette férjével az itáliai konyhát, aki kertészeket és olyan szakácsokat hívott udvarába, „akik a sajtot római, szicíliai, francia módon készítették”. És persze jöttek zenészek, színészek és bohócok is „akiket a királyné nagyon kedvelt”. „Mindez Mátyásnak csodamód tetszett, és támogatta; Pannóniából második Itáliát akart csinálni”.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (131. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s