St. Peter's Church, Vatican

Kis állam, de nagyhatalom

Közzétette:

 

 

Tarka zsoldosruhát viselő svájci gárdista tiszteleg – nem, nem puskával: alabárddal. Fekete sportkocsi gördül a Vatikán egyik bejáratához, vezetőjének római papi gallérján diszkrét lila szín. „Buon Giorno Eccelenza! – üdvözli a svájci gárdista a hivatalába igyekvő püspököt. Az imént még „grüezi”-vel köszöntötte a „Radio Vaticana-nál dolgozó honfitársának a nejét, aki vámmentes áruval megrakott, nehéz szatyorral érkezett a vatikáni szupermarketből. Egy pápai rendőr, derékszíján hanyagul lötyögő pisztollyal, cementes zsákokat és villanyvezetéket szállító kisteherautót állít meg a kapun belül. A kocsi rendszámtáblája egyszersmind belépési engedély is: SCV – a Stato della Cittá del Vaticano rövidítése. A kaján római népszájon azonban ez más értelmezést kapott: Se Cristo vedesse – ha Krisztus ezt látná!

 

Biblioteca Apostolica Vaticana

A 86 méter hosszú és 16 méter széles, pompás Sixtus-terem, a legjelentősebb nyugati könyv- és kéziratgyűjtemény, a Biblioteca Apostolica Vaticana (a Vatikáni Apostoli Könyvtár) olvasótermének épült 1587-ben.

Péter kősziklája, amelyre Krisztus egyházát építeni akarta, Luther előtt és után, újra meg újra botránykőnek bizonyult. A felháborodást mindig is nehéz volt elkerülni, hiszen minden vallás, amely küldetését „nem ebből a világból” származtatja, mégiscsak arra kényszerül, hogy feladatát itt a földön, e világi eszközökkel s formában igyekezzék teljesíteni. Az egyházi állam persze, amely még a 19. század elején is Közép-Itália nagy részét uralta, a történelem folyamán a pápaság vallási küldetésének is terhére vált. Még Napóleon is, aki pedig nem volt nagy véleménnyel az egyházfejedelmekről, azt tanácsolta a római követének: „Úgy bánjék a pápával, mint egy olyan hatalommal, amely mögött 200 ezer szurony áll”. 150 évvel később viszont Sztálin lenézően és gúnyosan kérdezte: „Hány hadosztálya van a pápának:”

 

Fra Angelico fresco

Évszázadok óta a liturgia és szertartásrend határozza meg az életet az egyházi államban: Fra Angelico (15. század) freskója az V. Miklós-kápolnában azt a pillanatot örökíti meg, amikor II. Sixtus pápa átruházza a diakonátust Szent Lőrincre. Mindketten mártírhalált haltak a 3. században.

A két időszak között következett be az ősi egyházi állam hanyatlása: 1870-ben az olaszok, akik Rómát tették meg új nemzeti államuk fővárosává, vértelenül, ám fájdalmasan véget vetettek hatalmának. IX. Pius, mint „önkéntes fogoly”, neheztelve visszavonult a vatikáni palotába, s csak azzal vigasztalódott, hogy a vatikáni zsinat – mintegy az elvesztett politikai hatalom pótlásaként – kinyilvánította a pápa tévedhetetlenségét. Ez volt a helyzet utódai alatt is, mígnem XI. Pius 1929-ben Mussolini, a fasiszta diktátor kezéből jelképes, de egyszersmind kézzelfogható jóvátételt kapott: a mai Vatikánvárost.

St. Peter Curch, Vatican

 

A Szent Péter-templomban, a pápa jelenlétében minden nagycsütörtökön ünnepélyesen megújítják a papi fogadalmat.

Ez a lényeges pontokban máig is érvényes lateráni szerződés – amelyhez államközi és pénzügyi megállapodás is tartozik – pecsételte meg a pápaság kibékülését Olaszországgal, melynek központjában székel. Megszabadulva a politikai hatalom történelmi ballasztjától, a pápák számára létrejött a politikai függetlenség szilárd alapja. Ily módon nem csupán Vatikánváros kapott nemzetközi jogi elismerést és biztosítékot, hanem ezen az alapon a római világegyház vallási központja, a „szentszék szuverenitása” is.

Azóta Vatikán felségterületén önálló állam működik, amelynek egyeduralkodója a pápa, akinek ilyen irányú tevékenységét a héttagú bíborosi bizottság, mint végrehajtó hatalom, és egy világi személyekből álló tanács (nők is vannak közöttük) segíti. Minden szükséges intézménye megvan: posta- és távíróhivatal, 17 orvosból álló egészségügyi szolgálat, gyógyszertár, három fokozatú (külön papi és világi) bíróság egy évtizedek óta üresen álló börtöncellával, pénzverde és anyakönyvi hivatal, amely nyilván, mert nincs elég dolga – egyúttal személyzeti és munkaügyi feladatokat is ellát.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (422. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s