Palmyre

Zenobia

Közzétette:

 

 

Kr. u. 240—274

Őse, Kleopátra bátorságával és szépségével felfegyverezve Zenobia szembeszállt a rómaiakkal, hogy saját közel-keleti birodalmát kormányozhassa

Valószínűleg Shakespeare – vagy talán Elizabeth Taylor a hibás, amiért Kleopátra elhomályosította az ókor minden más erős, okos és vonzó királynőjét. Három évszázaddal azután, hogy a legendás Kleopátra a fáraók trónjáról kormányozta Egyiptomot, vér szerinti leszármazottja és örököse a bátorságban és szépségben a keleti oázisvárosban, Palmürában jutott hatalomra. Amikor férjét, a háborús hős Odaenathust meggyilkolták, Zenobia magabiztosan vette kezébe a Római Birodalom peremén, a mai Szíria területén fekvő városállam irányítását.

Minthogy ki akarta vívni a függetlenséget, hű seregeivel meghódította Egyiptomot, és Palesztinát, s rövid ideig egy nagy kiterjedésű és szilárd birodalom felett uralkodott. Ám királyságát és életét rövidre szabta a hódító római császár, Aurelianus kardja.

Zenobia igaz történetét sok évszázados legendák fedik el. A legkorábbi forrás, a színes és roppant megbízhatatlan Historia Augusta a 4. században született. A 18. századi angol történész, Edward Gibbon A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története című művében romantikus képet fest a palmürai királynőről, nagyban támaszkodva a Historia Augustára.

„Az újkori Európa számos illusztris asszonyt állított elénk, akik dicsőséggel viselték egy birodalom súlyát – írja Gibbon – , de valószínűleg az egyetlen nő, akinek ragyogó géniusza képes volt áttörni a szolgalelkű lustaságot, amelyet Ázsia klímája és szokásai kényszerítettek nemére. Ő Egyiptom makedóniai királyaitól származtatja magát, szépségének mértéke megegyezett Kleopátráéval, de erényességben és bátorságban messze felülmúlta őt. Zenobiát nemének legkedvesebbjeként, ugyanakkor leghősiesebbjeként becsülték.”

A modern kori történészek jóval hitelesebb életrajzot állítottak össze régészeti leletek, feliratok és ókeresztény források alapján, de Zenobia történetének sok epizódja még így is vitatott. A fehér foltok közé tartozik származása és etnikai hovatartozása. Viták övezik azt az állítást, amely szerint anyai ágon Kleopátra leszármazottja a Ptolemaidákon, illetve a Szeleukidákon keresztül. Apja maga is Palmüra uralkodója volt; az ő felmenői római polgárok voltak, de a család egyik ága Julia Domnáig, Septimius Severus császár befolyásos feleségéig vezethető vissza.

Akár van alapja ennek a genealógiának, akár nincs, nem kétséges, hogy Zenobia gazdag és nagy hatalmú családban született a gazdagságának és hatalmának zenitjén álló Palmürában. A városállam a sivatag közepén feküdt, félúton az Eufrátesz völgye és a Földközi-tenger között. A sivatagot itt föld alatti források alakították termékeny oázissá. A város fontos állomáshely volt a selyemúton, amelyen a karavánok kelméket és fűszereket szállítottak a mesés keletről Róma nyüzsgő piacaira. Palmüra fegyveres erői biztonságot nyújtottak az áthaladó karavánoknak, cserében a hatalom importvámot szedett – minden teverakomány negyedrészét –, hogy megtöltsék Palmüra államkincstárának jókora pénzesládáit.

 

Palmyre

Palmüra madártávlatból

Gibbon leírásában Zenobia olajbarna bőrű szépség volt, beszélt arámiul, görögül, latinul, arabul és óegyiptomi nyelven. Míg az előkelő római nők csak fátyolban és fedett kocsin hagyták el otthonukat, Zenobia ugyanolyan ügyességgel ülte meg a lovat és a tevét, ugyanúgy élvezte az oroszlán- és párducvadászatot, mint férje.

Zenobia a második felesége volt Odaenathusnak, Palmüra uralkodójának és Róma fontos keleti szövetségesének. Uralkodása alatt Palmüra az ütközőzóna szerepét töltötte be Róma és a perzsa Szászánidák birodalma között. Stratégiai semlegessége fejében Róma meghagyta Palmüra függetlenségét. Kr. u. 260-ban a perzsák foglyul ejtették Valerianus római császárt, és elfoglalták a birodalom keleti felének egyik erősségét, Antiochiát. A Palmüra felé irányuló perzsa terjeszkedéstől tartva Odaenathus támadott először és megtizedelte az Antiochiából diadalmasan visszatérő perzsa sereget. Később a palmürai hadjáratok egészen a fővárosukig szorították vissza a perzsákat. E győzelmek elismerést és kitüntető címeket hoztak Rómából, és Odaenathus már azt vizionálta, hogy hamarosan ő maga ül a császári trónra.

Hogy lehetett volna-e így, az sohasem derült ki. Egy vadászaton kitört vitában unokaöccse és az első házasságából született fia ugyanis megölte Odaenathust. A királyság Zenobia fiára, Vaballathusra szállt, de mivel ő 5-10 éves lehetett ekkor, Zenobia régensként kormányzott helyette, és rövid idő alatt elvitathatatlanul Palmüra politikai és katonai vezetője lett. Az Odaenathus meggyilkolása utáni időkben vert pénzeken Vaballathus arcmása szerepel az előoldalon, anyja pedig az érme hátoldalán. Rövidesen a két pozíció felcserélődött.

Palmüra de facto uralkodójaként Zenobia ott folytatta, ahol férje abbahagyta: a Palmürai Birodalom álmánál. Zenobia egyéni motivációi és politikai számításai fölött vitatkoznak a történészek.

A 3. században a Római Birodalom hosszú, viszontagságos időszakot élt át. Harminc év alatt 19 császár váltotta egymást, legtöbbjüket ambiciózus hadvezérek vagy saját pretoriánus gárdájuk gyilkolta meg. Britannia és Gallia ekkor vált le a birodalomról, észak felől a gótok támadtak, a provinciákban himlőjárvány pusztított, a lybiai partoknál pedig kalózok akadályozták a kereskedelmet. Róma gyengülésében Zenobia meglátta a lehetőséget; de vajon saját magát a birodalom támogató partnerének vagy meghódítójának látta?

Ami ezek után történt, az egyértelmű. 269-ben férje tapasztalt hadvezérének, Zabdasznak támogatásával Zenobia Egyiptomba vezette a palmürai hadsereget, ugyanis ezt az országot tekintette ősei szülőföldjének. Amikor Egyiptom római prefektusa (helytartója) kifogásolta a bevonulást, Zenobia egyszerűen lefejeztette. Magát Egyiptom királynőjének nyilvánította, és győzelme hangsúlyozása végett tízkötetes életrajzot íratott Kleopátráról. Ha Claudius császárnak volt is kifogása a történtekkel kapcsolatban, a gótok elleni harcok túlságosan lekötötték ahhoz, hogy aggódjon Egyiptom önjelölt királynője miatt.

Római ellenállás híján Zenobia, a harcos királynő szabadon kiterjeszthette uralmát Szíriára, Libanonra és Palesztinára. Ereje csúcsán a Palmürai Birodalom a Sínai-félszigeten és Palesztinán át a mai Ankaráig és csaknem a Fekete-tengerig nyújtózkodott. Ez idő tájt Zenobia ismét új pénzt veretett, amelyen arcmása körül az Augusta, vagyis „császárnő” felirat szerepelt.

 

Zenobia

Zenobia Augusta (császárné) egy Antoninianus előlapján (Kr. u. 272

Ugyanekkor, 270-ben új szereplő tűnt fel: Aurelianus, a katonacsászár, aki visszahozta a rendet és a fegyelmet a római hadseregbe, és aki a szenátusban elnyerte a Restitutor Orbis, vagyis a „világ helyreállítója” címet. Aurelianus kiszorította a terjeszkedő germán törzseket, például a vandálokat Észak-Itáliából, új védőfalakat épített a Város körül, legyőzte a gótokat Daciában, megszilárdította Róma hatalmát Hispaniában és Galliában, vagyis 272-re megbirkózott a nyugat és észak felől fenyegető veszélyekkel. Ekkor fordíthatta figyelmét kelet felé, a Palmürai Birodalom és harcos császárnője irányába. A Historia Augusta szerint Zenobia levelet írt Aurelianusnak, amelyben azt javasolta, hogy társcsászárokként uralkodjanak a Mediterránum fölött. Ha ez a levél valóban megíródott, Aurelianus minden bizonnyal figyelmen kívül hagyta.

Zenobia és Aurelianus első alkalommal Antiochiánál találkozott a csatamezőn. Zenobia haderejének gerincét a nehézlovasság adta. A perzsa mintára szervezett fegyvernem katonáit clibanariusoknak nevezték; a latin szó annyit jelent: „kemencehordozó” – ez onnan ered, hogy a lovat és lovast egyaránt beborító, a római nyilaknak ellenálló vértezet a déli napon borzasztóan felforrósodott. Ezt a hátrányt Aurelianus ragyogóan kihasználta: visszavonulást színlelt, és hosszas üldözésbe csalta a palmürai lovasságot, mindezt a legforróbb délre időzítve. Zenobia túlhevült lovasai nem bírták a versenyt Aurelianus jól képzett légióival, és az uralkodónőnek vissza kellett vonulnia Emissza – a mai Homsz városáig.

Aurelianus Emisszánál még egyszer megtámadta Zenobia seregét, méghozzá palesztin parittyákkal, mint Dávid Góliátot, hogy megzavarja és felbomlassza a palmürai lovasságot. Egy idő után akkora lett a káosz, hogy a hetvenezres lovasság katonái és lovai egymást taposták le. Zenobia ekkor is a csapatai mellett volt. „Mindkét csatában Palmüra királynője a jelenlétével lelkesítette a seregeit” – írja Gibbon. Amikor azonban szembesült az emisszai vereséggel, Zenobia úgy döntött, hogy leggyorsabb tevéjén palmürai várába menekül.

A székvárosába visszatért királynő nem tudott a hagyományos harchoz elegendő erőt kiállítani. Aurelianus hónapokig tartó ostrom alá vette Palmürát, ami miatt – Gibbon szerint – Rómából bírálatok érték. Főművében Gibbon idézi Aurelianus egyik levelét: „A rómaiak megvetéssel beszélnek a háborúról, amelyet egy asszony ellen viselek. Mit sem tudnak Zenobia jelleméről és erejéről. Lehetetlen felsorolni harci előkészületeit, a köveket, nyilakat, a hajítógépek és lövedékek minden nemeit. A városfal minden részén két vagy három ballista áll, amelyek tüzet vetnek ránk. A büntetéstől való félelem bátorsággal vértezte fel őt.”

Végül az istenek Róma mellé álltak, Palmüra rövid idő múltán elesett, Zenobia pedig fiával és örökösével fogságba került. A Historia Augusta szerint a királynőt diadalmenetben, aranyláncokban hordozták végig Róma utcáin. Más források szerint még a Palmürából Rómába vezető úton meghalt, megint mások pedig azt állítják, példaképéhez, Kleopátrához hasonlóan öngyilkos lett, hogy elkerülje a császárral való szembenézések és a római nép gúnykacajának szégyenét.

Forrás: Királyok és királynők (35-37. oldal) Kossuth Kiadó 2017 ISSN 2064 8790 ISBN 978-963-09-9133-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s