Csangcsiacsie Nemzeti Erdei Park

Kína

Könnyen elképzelhető, hogy az Avatar című film lebegő hegyeihez az itteni „Égi oszlopok” gyakran felhők fölé nyúló csúcsai adták az ihletet. Több mint 3000 elképesztően meredek, a gravitációra látszólag fittyet hányó kőszálról van szó. 260 hektárt foglalnak el az 1992-ben világörökséggé nyilvánított Vulingjüan körzetben, amely a Csiangcsie Parkot és a szomszédos Tience-hegyet magába foglalja. A park jelképe a Déli Égbolt sziklája, melyet nemrég átkereszteltek Avatar-Hallejujára, hogy még jobban vonzza a turistákat; a tengerszint fölé 1100, a talajszint fölé 150 méterrel emelkedik. Beszédes neve van némelyik fennsíknak is, például a Vujangting („Kárhozott Lelkek”). A helyi legenda szerint ugyanis az idelátogatókat annyira rabul ejti a felhőkből szigetként kiemelkedő sziklacsúcsok látványa, hogy soha többé nem akarnak hazatérni innen.

Évente több mint másfél méter csapadék hullik le a 16 ⁰C-os átlaghőmérsékletű Csangcsiacsie-erdőben, ahol 517 fafajta fordul elő.

Itt található továbbá az „Első Híd a Nap Alatt” nevű 25 méter hosszú, 2 méter széles, 5 méter vastag természet alkotta kőhíd, melyen átsétálva lenyűgöző kilátás nyílik az alant burjánzó völgyre, valamint a 335 méter magas Jüancsiacsie-fennsíkra közlekedő Pajlung („Száz Sárkány”) lift, melynek üvegfalán át a turisták ráláthatnak a Szellemkatonák Sorakozójának átkeresztelt 48 szikla együttesére. Délkeleten a kristálytiszta vizű Csinpien- („Arany Ostor”) patak 6 kilométeren át kanyarog a parkban.

A Tience )Tianzi) hegy ősszel

Nagy számban él a parkban a sokféle környezethez alkalmazkodni képes makákómajom.

A hagyomány szerint itt temették el Csang Liangot, a korai nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 206. Kr. u. 9) egyik hadvezérét, aki ide vonult vissza a császári udvarból, s aztán a leszármazottai is itt éltek. Maga a park neve is annyit tesz, hogy a „Csangok szülőföldje”. Nem tudni, hogy valójában kik laktak errefelé, ma mindenesetre több mint 3 ezer sárga vagy kék makákó birtokolja a területet. Velük ellentétben a kihalás szélén áll a kínai óriás szalamandra, a világ legnagyobb, akár másfél méteresre is megnövő, éjjel vadászó kétéltűje. A növények közül a szecsuáni ősfenyőt már kipusztultnak hitték, mígnem 1948-ban újra „fölfedezték”. Az erdőben kivételesen sokféle nyitvatermő növény él, köztük az óriás kaliforniai fenyő. A zárvatermők közül említésre méltó a galamb- avagy zsebkendőfa, amely a virágait takaró nagy fehér murvalevelekről kapta a nevét. Úgy tartják, hogy változatlanul élt túl számos földtörténeti korszakot a krétától egészen máig.

A park névjegye

Hol található: Hunan tartomány
Megközelítése: Csangtőből
Területe: 48 km²
Alapítva: 1982
Állatvilága: makákó, pézsmaszarvas, tobzoska, csillagos tragopán (madár), aranyfácán
Növényzete: esőerdő, kínai gesztenye, páfrányfenyő, tiszafa, tulipánfa
Útvonalai: Öt kiemelt kilátóközponthoz, illetve a Tience-hegyre
Éghajlata: szubtrópusi
Mikor utazzunk: áprilistól októberig