Kodály-módszer

Közzétette:

 

 

A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte a Kodály-módszert: a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Egerben a bizottság ülése után – írta az MTI.

A magyar iskolai énektanítás reformjáért senki sem tett még megközelítően sem annyit, mint Kodály. Nem egyszer különböző intézkedések gördítettek akadályt évtizedeken át érlelt koncepciójának kibontakozása elé. Pedagógiai munkássága és négy évtizedes nevelői munkája 21 füzetben közreadott több száz énekgyakorlat, tanulmányaival együtt: a Kodály-módszer.

Kodály ZoltánŐ az első, aki néphagyomány alapján összefüggő, korszerű rendszert tudott kiépíteni. Az általános iskola énektanításának reformját tartotta a legfontosabbnak. Tisztán látta, hogy nem lehet magas szintű az egyetemi oktatás, míg az általános iskola énektanítása nincs megalapozva.

Magyarországon kialakult egy egységes zenepedagógiai rendszer Kodály révén, amely elvezet az óvodáskortól egészen zeneakadémiáig.

Kodály zenei nevelési koncepciójának feladatrendszere három pontban vázolható fel:

1. Zenei alapműveltség nyújtása minden gyerek számára az általános iskolában, majd a gimnáziumban. Ennek feltételei:

– énekközpontúság

– értékes tananyag

– relatív szolmizáció rendszere

2. Személyiségformálás: sokoldalúan képzett ember

3. A szakemberképzés és a közönségnevelés egyensúlyának és helye irányainak megteremtése.

Ez a rendszer a relatív szolmizációra épül, mely egyaránt alkalmas a magyar és más népek zenéjének, valamint az egyetemes zenetörténet nagy alkotásainak megismerésére.

Minden iskolatípusban, általános és középiskolában, zeneiskolában, tanképzőkben, egészen a zeneakadémiáig azonosak a módszer alapvető meghatározói. Mindenki egyforma bázisról indul el, és olyan messzire jut, amennyire tanulása és tehetsége elviszi.

Forrás: A Kodály-módszer alapjai / Huszár Elvira. – Újvidék : Fórum Könyvkiadó , 2008. – p. 28-30.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s