Székely életek – Cserei Mihály

Közzétette:

 

 

Sokan voltak azok a székelyek, akik vérrel vagy tollal beírták nevüket működésükkel az emberek emlékezetébe. Nehéz kiválogatni, hogy kik is azok, akik leginkább említésre méltó szerepet töltöttek be. A következőkben bemutatandók közé azokat a már nem élő székelyeket válogattuk ki, akik nemcsak kiemelkedők voltak, hanem kezdeményező vagy magas szintű munkálkodásukkal igen értékeseknek látszanak. Éppúgy, mint ahogy a helytörténeti, köztörténeti adatok sem merítik ki a megismerhető anyag teljességét, az életrajzi adat is csak szemelvényes. Több vastag kötet sorozatára volna szükség ahhoz, hogy minden ide vonatkozó ismeret leglényegesebb része bemutatható legyen.

Cserei Mihály

 

Cserei Mihály

Csíkrákos, 1668. október 21. – Nagyajta, 1756. április 22.

Csíkrákoson született 1668-ban. Apja, Cserei János a Béldi-féle mozgalomban való részesség miatt hét évig volt Fogarason bebörtönözve. Cserei Mihály a székelyudvarhelyi kollégiumban kezdte tanulmányait. Ezt követően I. Apafi Mihály kancellárjának, a nagy hatalmú Teleki Mihálynak volt apródja. Amikor Teleki 1690-ben a zernyesti csatában elesett, Cserei Mihály Brassóba ment és egy évig kitartott Thököly Imre mellett, számkivetésében is. Azután visszament Erdélybe és Lipót császár hűségére állt; Gavriani ezredesnek, majd Apor Istvánnak, aki a nagybátyja volt, lett a titkára. 1697-ben feleségül vette Kun Ilonát és Nagyajtán, majd egy ideig Görgényben lakott. Amikor azt a kurucok bevették, Brassóba menekült. Itt kezdte el írni történelmi munkáját. Rákóczi hívei, mint császárhű embert kifosztották és családostul fogságba vetették.

1707 és 1710 között csíki főkirálybíró volt, majd tartományi biztos. 1713-ban visszaállították a főkormányszéket és Cserei Mihályt Brassóba küldték albiztosnak. A sok zaklatás miatt azonban végül is megelégelte a közéleti tevékenységet és visszatérve Nagyajtára, nagy tudással és olvasmányosan megírta Erdély történetét I. Apafi Mihálytól kezdődően 1712-ig.

Műve, a „Historia”, tulajdonképpen önéletrajz, de életrajzi mondandóját át- meg átszövi történelmi események leírásával. Így jelentősége nem annyira irodalmi, hanem inkább történelmi jellegű. Cserei az egyik kiemelkedő hirdetője a transzszilvanizmus eszméjének. Az a ráérzés, hogy Erdély akár kulturális, akár politikai szemléletében más, mint Magyarország, Csereinél válik egyértelműen megfogalmazott ténnyé. Erdélyt másfajta kultúrája, egyéni sorsa mozgékonyabbá, kezdeményezőbbé teszi a Habsburg-birodalom szabta korlátoktól sokkal inkább függő Magyarországnál.

Cserei Mihály 1756-ig élt. „Historiá”-ját a Magyar Tudományos Akadémia 1852-ben adta ki.

Forrás: Balás Gábor – A székelyek nyomában (281. oldal) Panoráma, 1984 ISBN 963 243 253 3 ISSN 0133-7327

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s