Ford T- modellje
A korai járművek legtöbb alkatrészét kézzel készítették, és a gyártók még innen-onnan szedték össze a beszállítóktól. Minden alkatrész különbözött valamiben a másiktól, ezért az összeszerelés olykor nehézségekbe ütközött. Így aztán nem akadt két egyforma kocsi, és mindegyiknek az előállítása nehézkes volt és drága.
Sorozatgyártás
Az iparág forradalma 1913-ban zajlott le, amikor Henry Ford amerikai vállalkozó bevezette a futószalagot detroiti gyárában, s ezentúl sorozatban gyártotta a „Bádog Böskének” becézett modellt, melyet könnyen lehetett kormányozni, bírta a strapát, és egyszerű volt a javítása, ami különösen az elmaradott vidékeken számított nagy előnynek. A Ford-gyár két fontos újítást vezetett be. Az egyik az alkatrészek szabványosítása és csereszabatossága volt, a másik a már említett futószalag, ami azt jelentette, hogy minden egyes autót egy sor munkás szerelt össze az előttük mozgó szalagon, és mindegyik csak a maga alkatrészét tette hozzá, illetve egy bizonyos műveletet végzett el rajta. Egy-egy autó összeszerelése így mindössze 20 percig tartott, ezért az autó árát az egyharmadára lehetett csökkenteni, és így szélesebb vásárlóközönség számára vált elérhetővé.

Henry Ford beváltotta ígéretét, és autóba ültette egész Amerikát, jelesül a Tin Lizzie-nek („Bádog Böske”) becézett T-modellbe. Masszív anyagokból készült, az alja sosem súrolta az utat, és hármas felfüggesztése volt: éppen alkalmas az akkori silány országutakra.
Ford célkitűzései
Az autógyártás hamarosan a fejlett világ első számú iparágává vált. 1918-ban a T-modellt már 400 dollárért lehetett kapni (ma kb. 7000 dollár), s Amerikában minden második autó ilyen márkájú volt. Henry Ford időközben jobb országutakért és több benzinkútért lobbizott. Napi 8 órára csökkentette a munkaidőt, ezzel szemben öt dollárra (a korábbinak majd a duplájára) emelte a napi munkabért. Mire az utolsó Böske 1927-ben legördült a futószalagról, már 15 millió darabot adtak el belőle.
„Még sok-sok minden meg fog változni.”
(Henry Ford, 1922)
Forrás: Az emberiség története (348-349. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9
Kapcsolódó tartalom: Galamb József gépészmérnök emlékére
