Állandó kiállítással nyitja meg kapuit a Csók-kúria Cecén

Közzétette:

 

 

Végéhez közeleg a Csók István Emlékév

A Csók150 emlékév keretében megújult állandó kiállítás várja az érdeklődőket január 30-tól a Csók István Emlékházban, Cecén. A 2013-ban felújított családi kúria épületében kap helyet a Csók-hagyatékból és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből megálmodott tárlat.

Csók István: feleség kék ruhábanCsók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Szülőfalujához, amint az visszaemlékezéséből is kiderül, elsősorban a felhőtlenül boldog gyermekkori emlékek kötötték. Édesapja jómódú molnár volt, aki az 1880-as évek végén építtette családja számára azt a lakóházat, amelybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.

A tágas kertben álló kúriát 2013-ban újíttatta fel Cece Nagyközség Önkormányzata. Az emlékház újrarendezett állandó kiállítása a művész születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében nyílik meg, és egész évben látogatható.

Csók István kúriaA tárlaton szereplő műtárgyak többsége – festmények, bútorok és egyéb személyes tárgyak – 1962-ben a festő lányának, Csók Júliának nagylelkű ajándékaként kerültek az emlékházba. A hagyaték mellett a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből is került ide néhány különleges műalkotás. A tárlat ízelítőt ad a derűs élet festőjének majd nyolc évtizedet felölelő, hatalmas életművéből, személyes tárgyainak segítségével megidézi a nagyszerű embert, közkedvelt művészt. A tárlaton a Csók István életét illusztráló archív fotók és dokumentumok is láthatók lesznek.

2016. február 1-jén, a művész halálának 55. évfordulóján – az emlékév keretében restaurált síremléknél – koszorúzással emlékeznek a művészre a Kerepesi úti temetőben. A sír a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor szakos fiataljainak közreműködésével újult meg.

2016. február 12-én ünnepélyes zárórendezvénnyel a Várkert Bazárban ér véget a Csók150 emlékév.

Csók István igazi européer művész volt. Münchenben, majd Párizsban képezte magát, ahol magától értetődően hatottak rá a korszak nagy festői és a bontakozó művészi áramlatok. 1903-ban vette feleségül a Schlick-gyár főmérnökének lányát, Nagy Júliát, akivel Párizsban kezdték közös életüket. Kislányuk, Züzü születését követően, 1910-ben döntöttek úgy, hogy véglegesen hazaköltöznek és Budapesten telepednek le. Alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön. Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek. Élete végéig büszkeséggel töltötte el, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét.

Munkáival rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon, és többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálékon, valamint a világkiállításokon. Elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. Tanára, majd rövid ideig rektora volt a Képzőművészeti Főiskolának. A Fejér megyei születésű művészről még életében utcát és képtárat neveztek el Székesfehérváron.

 

Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ / museum.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s