Sydney-i Operaház

Közzétette:

 

 

A legelőnyösebb nézete a tenger felőli, a kikötőből érkezve látható, hogy egy éppen repülni készülő hatalmas, fehér hattyúhoz hasonlít.”

 

  sydney_1  sydney_2  sydney_3

 

1955 szeptemberében az ausztrál Új-Dél-Wales elnöke, Joseph Cahill pályázatot hirdetett meg egy nemzeti operaház megépítésére, melyet a sydneyi kikötőbe nyúló kis félszigeten, a Bennelong Point-on álmodtak meg. A pályázatra 32 országból 233-an jelentkeztek; nyertese sokak számára meglepetést okozott: ugyanis egy csaknem ismeretlen dán építész, Jon Utzon terve volt az, amely leginkább elnyerte a döntőbizottság tetszését.

sydney_4Sok építészhez hasonlóan ő sem volt még személyesen a helyszínen, csak fotókat látott róla, így alkotta meg elképzeléseit. „Utzon olyan elegáns és merész tervet készített az operaházhoz, amivel teljesen elsöpörte a többieket. A rajz részleteket alig ábrázolt. A pályázat elbírálói így nyilatkoztak: „A beadott tervrajzok olyannyira leegyszerűsítettek, hogy szinte csak vázlatnak tekinthetők. De minél tovább tanulmányoztuk őket, annál inkább megerősödött az a meggyőződésünk, hogy ez az operaház, ha elkészül, a világ egyik legcsodálatosabb épülete lehet”.

sydney_51959-ben megkezdődtek a munkálatok (a megálmodott tetőszerkezet megvalósítása komoly kihívásokat állított a mérnökök elé), 1966 februárjában azonban Utzon „műszaki, politikai és pénzügyi problémák miatt csalódottan visszavonult.” Munkáját négy ausztrál építész fejezte be: az eredeti tervekhez képest olyan változtatásokkal, hogy az Operaház nem alkalmas nagyszabású operák előadására. „Az Utzon távozása után született döntések védelmezői azt szokták mondani, hogy az operaház elnevezés eleve megtévesztő, hiszen a pályázat kiírásakor világosan megmondták, hogy az épületnek nem az operák előadása az elsődleges funkciója.”

sydney_6„A tetőszerkezet alatt öt csarnok található zenekari hangversenyek, operaelőadások, kamarazenei koncertek és színházi bemutatók céljára, ezenkívül kiállítóterem, három étterem, hat bár, könyvtár és 60 öltözőhelyiség is van benne. 178 024 négyzetméternyi hasznos területen ezer szoba és terem kapott helyet. Egymillió [svéd, napsugarakat visszaverő] kerámia burkolólap fedi a tetőszerkezetet, a „kagylók” nyitott elejét pedig 6200 négyzetméternyi speciálisan kiképzett üveg borítja. „Sydney szimfonikus zenekara, a filharmonikusok kórusa, sőt a város színháza is itt tartja előadásait.”

1973. október 20-án nyitotta meg II. Erzsébet angol királynő hivatalosan is az Operát. Az épület sok vitát váltott ki építése alatt: a tervezett 1963-as határidő helyett jó tíz év késéssel készült el, és a 7 millió ausztrál dollárra becsült költségek végül 102 millió dollárra rúgtak. A tervezés közbeni változtatások miatt az Operaházban nem lehet nagyszabású operákat bemutatni: emiatt „… az operakedvelők mindig is szemfényvesztésnek tartották a sydneyi Operaházat”. Azonban „sokak szerint a második világháború óta nem építettek ennél szebbet, sőt egyesek szerint nincs is szebb építmény a világon.”

(forrás: A világ száz csodája. Magyar Könyvklub, 1992, 238-239.o. és Hawkes, N.: A világ építészete. Gulliver, 1994, 98-103.o.)

 

sydney_7  sydney_8  sydney_9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s