Ivo Andrić

 

 

Ivo Andrić fordulatokban gazdag életéről és a legnagyobb nemzetközi elismerésig, a Nobel-díjig ívelő művészetéről többet lehetne ugyan mondani, de lényegesebbet aligha, mint amit két művének néhány mondatában ő maga fogalmazott meg. A Travniki krónika (Travnička hronika) című regényének egyik különös figurája, a levantei Giovanni Mario Cologna szavai szerint „senki sem tudja, mit jelent két világ peremén születni és élni, egyiket is, másikat is megismerni és megérteni, anélkül azonban, hogy valamit is tehetnénk azért, hogy ez a két világ megmagyarázza egymást és közeledjék egymáshoz…” (Csuka Zoltán fordítása).  Pontosan ilyen megismerhetetlen és a kívülálló számára felfoghatatlan világ volt Ivo Andrić ifjúkorának Boszniája, Kelet és Nyugat határán, az Oszmán és az Osztrák Birodalom között, amely előtt gyakran éppoly értetlenül álltak az anatóliai urak, mint a nyugati civilizáció képviselői. Ez a világ határozta meg a fiatal Ivo Andrić életútját, egészen a börtönig, s ez adja majdan az érett író szinte valamennyi művének színterét, azt az egzotikusnak érzett környezetet, amelyben minden megeshet, semmilyen szélsőség sem elképzelhetetlen, s amely minden tettet, minden hőst hitelesít.

Forrás: Ivo Andrić – Híd a Drinán, Utószó (részlet), Európa Könyvkiadó, 1982

 

Ivo Andric

Ivo Andrić (Travnik, 1892. október 9. – Belgrád, 1975. március 13.)

A cselekmények általában boszniai kisvárosokban – az ottani Visegrádon és Travnikban – játszódnak, a szűk térben az idő kitágul, olykor krónikaszerűen vezet évszázadokon át. A novellák és novellasorozatok emberi jellemek – gyakran igen szélsőséges jellemek – alapos elemzésen alapuló szemléletes ábrázolásai.

ivo_andric_drina coverKrónikaszerűen nagy időket és korok társadalmi-lelki változásait ábrázoló első két regénye, a Híd a Drinán és a Vihar a völgy felett születésének és gyermekkorának a színhelyén játszódik, két boszniai kisvárosban: Visegrádon és Travnikban. Emellett A Kisasszony Nyuszka és az Elátkozott udvar című regények a nagy életmű legismertebb, legtöbb nyelven, legtöbbször kiadott részei. Színvonalban azonban nem maradnak el a regények mögött novellái és elbeszéléssorozatai sem, és a szerbül olvasók szerint versei is a világirodalom nagyjai közé sorolják.

A Híd a Drinán című regényben négy évszázad életét pergeti le előttünk, mialatt izgalmas, megrendítő, csodálatos események követik egymást. A regény Bosznia egyik festői kisvárosában, a Drina partján, az égbe szökő hegyek tövében épült Visegrádban játszódik, középpontjában azzal a mestermívű híddal, amely a Drina két partját összeköti. A híd keletkezésének és életének mozzanatai fogják keretbe az eseményeket, a történelem helyi színjátékait, emberi sorsok tragikus és derűs alakulását. A 16. század elejétől, a híd építésétől kezdve 1914-ig a híd felrobbantásáig ismerjük meg Szerbia és Bosznia népeinek, az ott élő családoknak, embereknek az életét. A négy évszázad folyamán nemzedékek váltják egymást, melyek új gondolatok, érzelmek, eszmények, törekvések hordozói. Minden változik, csak a híd örök, és az alatta zúgó, sebes folyó. Népek tarka kavargása ez: szerbek, törökök, osztrákok, magyarok, zsidók sorsa kapcsolódik egybe itt, a Drina mentén, a híd mellett kisvárosban, a hídon, s az író ennek a sokszínű emberi közösségnek életét ábrázolja páratlanul sokoldalú, művészi átéléssel, megértő emberséggel, bölcs filozófiával.”

Forrás: Hid a Drinán (moly.hu)

Na_Drini_Cuprija

Híd a Drinán

 

Gyermekkorától fogva szakadatlanul olvasott, tanult, de tanulmányait gyakran megzavarta a hazáját alaposan megkínzó világtörténelem.

Egyetemistaként részt vett a szerb nemzeti mozgalmakban. Bosznia-Hercegovina azonban az első világháború végéig az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. A fiatalembernek olykor hosszú ideig váltogatott börtönöket kellett elviselnie. Az első világháború vége felé ugyan betegsége miatt szabadlábra kerülhetett, de az egyetemet csak a háború végeztével folytathatta. Végül 1924-ben 32 éves korában – avatták doktorrá Ausztriában, a grazi egyetemen. Disszertációja kultúrtörténeti témájú volt: „A szellemi élet fejlődése Boszniában a török uralom alatt.”

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s