Szent Johanna

Közzétette:

 

 

Bakfis, aki a francia hadsereg élére állt, és istenfélelemre intette az angolokat

Szent Johannát, eredeti nevén Jeanne d’Arcot arra vezette istenhite, hogy királyokat vonjon kérdőre, és katonákat lelkesítsen. Meggyőződése szerint Isten arra választotta ki őt, hogy diadalra vezesse a franciákat az angolok ellen, ezért sietett szülőfalujából a csatatérre. Történelmi szerepét igen rövid idő alatt játszotta el, de eközben nemzeti hőssé vált, amit tudatosan vállalt, s lényegében ezért kellett fiatalon meghalnia.

 

Joan_of_arc_miniature_graded

Jeanne d’Arc egy miniatúrán 1485-ből

 

Johanna, vagy ahogy sokan emlegették, „la Pucelle”, vagyis a Szűz, 1412-ben született a lotaringiai Domrémy faluban, a Meuse mellett, amelynek túlpartja már Burgundiához tartozott. Az angolokkal szövetséges burgundiaiak hadserege időnként átcsapott a francia területre. Johanna családja 1428 júliusában még időben elmenekült egy ilyen támadás elől, de arra tértek vissza, hogy az ellenség felgyújtotta a falut templomostól.

Azt állította, hogy először 12 évesen volt látomása: Szent Katalin, Mihály és Margit jelent meg neki

Johanna, akit már 12 éves korától látomások, angyali szózatok buzdították jámborságra, most egészen más tartalmú üzenetet kapott: Mihály arkangyal, Szent Katalin és Margit arra utasította, hogy siessen Párizsba, és keresse meg Károlyt, a Dauphint, azaz a trónörököst. (Az angol-burgundi szövetség mindaddig meg tudta akadályozni, hogy Károly fejére tegyék az őt megillető koronát.)

A szövetség nemcsak Párizst foglalta el, hanem a francia koronázóvárost, Reimst is. Johanna párizsi utazása azonban egyelőre még várhatott, mert előbb a régóta ostromlott Orléans-t kellett felmenteni. Johanna szentül hitte, hogy ez is az ő dolga. A 16 éves lány 1428. május 13-án a közeli Vaucouleurs városába ment, és arra kérte annak katonai parancsnokát, Robert de Baudricour-t, hogy kísértesse őt Károly herceg chinoni udvarába. A katona azt felelte, hogy inkább egy kiadós verés dukál neki, nem kíséret; de Johanna makacs volt, és a következő januárban megismételte kérését. Ezúttal előadta, hogy róla szól az 1398-as jóslat, miszerint egy lány fogja megmenteni Franciaországot az ellenségtől. Baudricourt továbbra sem hitt neki, Johannának sikerült viszont megnyernie Lotharingia hercegét, aki kíséretet adott mellé, így fiúnak öltözve eljuthatott Chinonba, hogy bemutassák Károlynak.

 

100éves_háború_Sasuke88

A százéves háború fontosabb hadjáratai (nagyítható kép)

 

Károly fenntartásokkal ugyan, de kíváncsian hallgatta Johannát: árthatott a hírnevének, ha hallgat egy bolond eretnekre, másfelől hitt a csillagjóslásban. Arról nem is beszélve, hogy akárhonnan, de segítségre volt szüksége. Johanna azonnal felismerte őt az udvarban, és azonnal hűséget esküdött neki, mondván: „Tiszteletre méltó Dauphin uram, engem Isten küldött hozzád, hogy segítselek téged és országodat!”

Károlyra mély benyomást tett ez a belépő, de azért elrendelte, hogy vizsgáztassák le a lányt, mielőtt hitelt adnának szavainak. A fő vizsgáztató Károly anyósa, Aragóniai Jolán volt, a herceg egyik legfőbb támogatója és tanácsadója. Ő tanúsította Johanna szüzességét, és elégedett volt a papságról feltett kérdésekre adott válaszaival is; azt pedig nem tartotta lényegesnek, hogy a lány csakugyan hallott-e hangokat vagy sem. Károly elfogadta, hogy van egy isteni küldöttje, Jolán pedig megfelelő kísérőket rendelt mellé.

Johannának diktálnia kellett az angoloknak és a burgundiaknak küldött leveleit, mert analfabéta volt

Johanna 1429 áprilisában fehér zászlóval a kezében, páncélosan kilovagolt. Bejelentette, hogy kardja Fierbois falu Szent Katalin-templomában várja őt, az oltár mögé rejtve, s csakugyan ott volt: egy keresztes lovag ajándékozta a templomnak. Ezt csodának, Johannát hamarosan szentnek tekintette a nép. Katonáinak megtiltotta az istenkáromlást, és elkergette a táborból a szajhákat. Több általa diktált levélben (mert írni nem tudott) megfenyegette az angolokat: ha nem távoznak Franciaországból, le fog sújtani rájuk Isten haragja. Dauphinnek jó érzéke volt a propagandához, ezért másolatban terjesztette a leveleket.

 

http://www.kommunicera.umea.se/hemma/mathias/

Orléans ostroma Jules-Eugène Lenepveu festményén. Középen Jeanne d’Arc, jobb oldalt burgund íjászok (a kép nagyítható)

Johannának nem volt semmiféle katonai tapasztalata. Harcra készen érkezett Orléans alá, de nem értette meg, hogy a katonákat csak kíséretül adták mellé. Sikerült mégis – az angolok figyelmét kijátszva – kis csapatával együtt bejutnia az ostromlott városba, ahol a lakosság ujjongva fogadta. Örültek tehát a jövetelének, de a vele harcoló katonai parancsnokok szerint túl türelmetlenül sürgette a támadást. Egyelőre be kellett érnie azzal, hogy a várfalról sértegette az angolokat.

Újabb levélben szólította fel távozásra az angolokat, majd május 6-án ismét megtámadták őket. Maga Johanna vezette a rohamot, s megfutamították az ellenséget

A támadás napját végül május 4-re tűzték ki, de Johannának nem szóltak, csak akkor ébresztették fel, amikor már dúlt a harc. Így is épp idejében ahhoz, hogy fellelkesítse a katonákat, akik bevették Saint-Loup kis erődjét. Ez volt az első győzelme, s igencsak megnövelte Johanna önbizalmát. Újabb levélben szólította fel távozásra az angolokat, majd május 6-án ismét megtámadták őket. Maga Johanna vezette a rohamot, s megfutamította az ellenséget. Másnap még előbbre nyomult, s megostromolta az angolok fő támaszpontját, Tourelles-t, ahol egy nyíl vállon találta. Ő mégis tovább harcolt. A francia parancsnokok neki tulajdonították a győzelmet. Nemcsak Orléans-t sikerült felmenteni, hanem az angolokat is visszavonulásra kényszerítették.

Johanna azt szerette volna, ha a Dauphin Orléans után nyomban Reimsbe vonul, ám a herceg óvatosabb volt: előbb meg akarta az ellenségtől tisztítani a Loire völgyét. Pénzt is szándékozott gyűjteni a hadjárathoz, amelyet valójában az ifjú Alençon hercege vezetett, aki megbízott Johannában, és gyakran hallgatott rá. Az angol ellenállást félresöpörve, ostrom alá vették Beaugency várát, amelyet a védői nyomban feladtak, mert nem tudták, hogy már útban van hozzájuk egy felmentő sereg. A franciák ezt is hamarosan szétkergették. Június 18-án, Pataynél már egyenesen tönkreverték az angolokat: kétezer halottjuk volt, parancsnokaik pedig egy híján fogságba estek. Johannának ugyan ebben nem sok szerepe volt, ám ez most már nem számított, mert a legendája egyre erősebb lett. Károly immár készen állt rá, hogy Reimsbe menjen. Június 16-án diadalmenetben vonult be a városba, ahol másnap királlyá koronázták. Johanna nyomban Párizs megtámadására biztatta, de a király másképp döntött. Károlyt végül az angolok megakadályozták benne, hogy csapataival átkeljen a Szajnán.

Az augusztus kisebb csatározásokkal telt, továbbá Károly békét kötött a burgundiakkal. Párizs ostromára, amelyet Johanna olyannyira sürgetett, végül szeptember 8-án került sor. A lány a sáncon állva követelt megadást az angoloktól, de helyette újabb nyílvesszőt kapott – ezúttal a lábába. Az övéi az éj leple alatt tudtak érte menni, ő mégis harcolt volna tovább másnap, ám Károly a súlyos francia veszteségek miatt magához rendelte. Az ostrom tehát kudarcba fulladt, és Johanna hasznossága egy csapásra kérdésessé vált. Újabb győzelemre lett volna szüksége, hogy helyreállítsa megtépázott hírnevét, ám 1429 novemberében La Charité várát hiába ostromolta hosszasan. Amikor innen visszatért a királyi udvarba, Károly király nemessé tette, és nem engedte el maga mellől, pedig ő a csatamezőre vágyott, hisz küldetése volt: kiüldözni az ellenséget francia földről.

Johanna férfiruhát viselt, mert azt állította, hogy belső hangok utasították. A haját is rövidre vágatta, de ezt az őt ábrázoló festők elfelejtik

Az angolok 1430-ra nagyszabású támadást terveztek Franciaország ellen, hogy visszaszerezzék a nemrég elvesztett területeket. Amikor Compiègne városa nem adta meg magát, Johanna Károly engedélye nélkül odasietett. Május 23-án kitört a városból, ám visszavonulásának útját elzárták, és burgundi fogságba esett. Előbb Beaurenoir várába zárták, amelynek kiugrott a tornyából, de puha talajra esett, és túlélte. Ekkor átszállították Arrasba, ahonnan az angolok jó pénzért kiváltották, és franciaországi főhadiszállásukon, Rouenban őrizték. Az angolok Johannát eretnekségért bevádolták a helyi egyházi hatóságnál.

 

Capture_of_Jeanne_by_Dillens

Adolphe Dillens – Jeanne d’Arc elfogása (nagyítható kép)

 

Itt folytatták le Johanna perét 1431 első hónapjaiban: február 21-e és március 17-e között összesen 15 alkalommal faggatták francia inkvizítorok (de angol felügyelet alatt), részint a bíróság előtt, részint a cellájában. Nemcsak eretnekséggel vádolták, hanem azt is bűnéül rótták fel, hogy férfiruhában járt. Az sem segített rajta, hogy szüntelenül a belső hangjaira hivatkozott, hiszen ez egyet jelentett azzal, hogy az egyház megkerülésével közvetlenül Istentől várt útmutatást. Május 24-én a vesztőhelyre vitték, s megfenyegették, hogy kivégzik, ha nem tagadja meg korábbi nézeteit. Ebbe ijedtében beleegyezett, mire életfogytiglani börtönre ítélték, ahol női ruhát kellett viselnie. Két nap múlva azonban, amikor Johanna kérte, hogy misére mehessen, ismét férfiruhában találták. Ekkor azt vallotta: belső hangok mondták neki, hogy a nézeteit visszavonni árulás. Immár visszavonhatatlanul a halál várt rá: május 30-án meggyónt, megáldozott, majd a roueni piactéren felállított máglyára vitték. Egy domonkos szerzetes hatalmas keresztet tartott elé, hogy még a lángokon át is azt nézhesse. Utolsó szavaival Jézust szólította. VII. Károly király, akit a koronájához segített, meg sem próbálta megmenteni őt; már nem volt szüksége rá. Az utókor azonban nem felejtette el Johannát: 1546-ban rehabilitálták, azaz utólag törvénytelennek nyilvánították az ítéletét, majd 1920. szeptember 16-án XV. Benedek pápa szentté avatta.

 

Jeanne au bûcherJeanne d’Arc máglyahalála (nagyítható kép)
Forrás: Forrás: Királyok, hősök, vezérek (42-45. oldal) Bookazine Kft.,Geopen Könyvkiadó Kft. (2014) ISSN 2064-8952 ISBN 978-963-12-0563-3  Kép: Wikipédia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s