Az Ég Királynője

Közzétette:

 

 

big_hajo

Régi kínai hagyomány

Az Ég Királynője, akit Szent Anyának is neveznek, amíg a földön élt, fukieni leány volt és Linnek hívták. Tiszta és jámbor lélek volt, s mint szűzleány halt meg, tizenhét éves korában. Azóta a tengeren mutatja meg isteni hatalmát, ezért különösen a hajósok részesítik tiszteletben. Ha váratlanul vihar tör rájuk, az Ég Királynőjének a segítségét kérik, és az meghallgatja őket.

Fukienben sok a hajós, és nincs esztendő, hogy a tenger ne szedne áldozatot közülük. Bizonyára az Ég Királynője már földi életében mély részvétet érzett honfitársai iránt, s mert a vízbefúlókon akart mindig segíteni, ezért van az, hogy a tengeren szokott leginkább megjelenni.

A tengerjáró hajókon a kajütben ott van az Ég Királynőjének a képe, és három, papírból készült talizmánt is tartanak a hajón. Az egyiken koronával a fején és kezében királyi pálcával van lefestve, a másikon egyszerűen öltözött szűzleány alakjában, a harmadikon mezítláb áll, haja kibontva és kezében kard. Ha a hajó veszedelembe kerül, elégetik az első talizmánt, és erre közeledik a segítség. Ha mégsem segít, elégetik a második talizmánt, utána a harmadikat. Ha ekkor sem érkezik segítség, akkor már nincs mit tenni.

Ha vihar van, s az eget sötét felhők takarják, úgy, hogy a hajósok irányt tévesztenek, akkor az Ég Királynőjéhez folyamodnak. Ilyenkor piros fényű mécses lángol fel a víz színén. Ha a mécses lángját követik, bizton kimenekülnek a veszedelemből. Előfordul, hogy magát az Ég Királynőjét pillantják meg a felhők között, amint kardjával szétválasztja a szeleket. Akkor a szelek eloszlanak észak felé és dél felé, a hullámok elsimulnak.

A szentkép elé a hajón egy bot van odatámasztva. Gyakran előfordul, hogy sárkányhalak játszadoznak a tenger színén. Ez két óriási hal, amelyek egymással szemben felfújják a magasba a vizet úgy, hogy a nap is elhomályosodik, és mély sötétség borul a tengerre. A messziségből ebben a homályban egyetlen derűs fénycsóvát pillantanak meg néha. Ha egyenesen arra tart a hajó, akkor megmenekül, és hirtelen elcsitul a vihar. Ha a hajósok hátratekintenek, látják még, hogy a két óriáshal köpködi a vizet: a hajó éppen a szájuk alatt siklik keresztül. Ahol ezek a halak úsznak, a közelben mindig vihar van. Azért égetnek papírt vagy gyapjút, hogy a sárkányhalak ne húzzák le a mélybe a hajót, vagy pedig a kajütben, az Ég Királynőjének a képe előtt tömjént füstölögtetnek, majd fogják az odatámasztott botot, a „botosmester” megcsóválja a víz fölött, és akkor a sárkányhalak behúzzák a farkukat és eltűnnek. Ha a hamu a tömjéntartóból ok nélkül felszáll és a levegőben szétszóródik, bizonyosra vehető, hogy nagy veszély fenyeget.

Megtörtént századokkal ezelőtt, hogy Taivan felé indult a sereg, a hadvezér zászlaját fehér ló vérével szentelték meg. Akkor egyszerre megjelent a zászló csúcsán az Ég Királynője. Egy szempillantás alatt el is tűnt onnét, de a hadjárat sikerrel járt.

Máskor, Kienlung idejében, Dzsou Ling miniszter azt a megbízást kapta, hogy a Liu-Kiu szigeteken egy új királyt iktasson be. Koreától délre haladt a flotta a tengeren, amikor hirtelen nagy vihar támadt, és a fekete örvény felé sodródott a hajó. A víz olyan volt, mint a tinta, nap és hold elvesztették fényüket, és azt rebesgették már, hogy belekerültek a fekete örvénybe, amelyből élve még nem került ki ember.

A hajósok és az utasok jajveszékelve várták már a halált. Ekkor hirtelen megszámlálhatatlanul sok kicsiny lángocska jelent meg a víz színén, mint megannyi piros mécses. Örömmel töltötte el a hajósok szívét ez a látvány:

– Életben maradunk – fohászkodtak –, a Szent Anya jött meg.

És valóban megjelent egy szépséges szűz, arany fülbevalókkal, kezével végigsimított a levegőn, és elcsendesedett a szél, el a hullámok is. S mintha csak valami hatalmas kéz húzná a hajót: csobogva szelte a habokat és hirtelen kívül került a fekete örvényen.

Dzsou Ling hazaért és beszámolt az eseményekről és kérte, hogy állítsanak templomot az Ég Királynőjének, és vegyék fel őt az istenek névsorába. És a császár teljesítette a kérését. Azóta áll minden kikötőben Tien Hounak, az Ég Királynőjének a temploma. A negyedik hónap nyolcadik napján ünneplik születésnapját, színijátékkal és áldozatokkal.


R. Wilhelm: Chinesische Volksmärchen. Jena 1917. 48–51. l.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s