A valódi boldogság rajtunk múlik

Szomorú? Lehangolt? Űzze el rosszkedvét a boldogságkutatás hét pontba foglalt legújabb eredményeivel

Elvárások nélkül
Miért van az, hogy az ember sokszor csalódottnak érzi magát a születésnapján? A Perspectives on Psychological Science című szaklap cikke szerint, ha valaki túlságosan törekszik a boldogságra, azzal épp az ellenkezőjét érheti el. Hiba azt várni, hogy a születésnapi parti majd boldoggá tesz. Ilyenkor a jövőre, a dolgok kimenetelére koncentrálunk ahelyett, hogy a jelenben zajló eseményekre, magára a tevékenységre figyelnénk. Így gyakran észre sem vesszük azt, ami örömöt adhat, pedig ott van az orrunk előtt: a születésnap példájánál maradva, képtelenek vagyunk átélni a barátainkkal és szeretteinkkel való együttlét örömét.

– Az elvárások könnyen csalódásba torkollanak, ha a pillanatnyi hangulatunk nem felel meg a boldogságról alkotott elképzelésünknek – magyarázza June Gruber, a tanulmány egyik szerzője, a Yale Egyetem pszichológiatanára. – Nagyon fontos, hogy az ember megpróbáljon megszabadulni ezektől az elvárásaitól és megtanulja, miként fogadja el a jelen kínálta örömteli helyzeteket.

Célkitűzés és megvalósítás
Az aktív életmód nagyban hozzájárul a boldogsághoz. Bernardo J. Carducci, az Indiana Egyetem egyik kutatóintézetének igazgatója szerint azok, akik céltudatosan tervezik és végzik szabadidős tevékenységeiket, boldogabbak a passzív embereknél. Számtalan dolog létezik, amellyel hasznosan töltheti a szabadidőt, a lényeg, hogy művelje, fejlessze magát. Tanuljon nyelvet, vegyen táncórákat, hódoljon a hobbijának vagy próbáljon ki egy új sportágat. – Noha mindez kézenfekvőnek látszik, sokan halogatják az efféle tevékenységeket, pedig a boldogság abból fakad, ha megvalósítjuk kitűzött céljainkat – mondja a szakember.

Önbizalom és önbecsülés
A kutatók szerint előbb-utóbb akkor is megtaláljuk a boldogsághoz vezető utat, ha az események nem úgy alakulnak, ahogyan szeretnénk. Karim Kassam, a Pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem docense és munkatársainak vizsgálata arra mutatott rá, hogy „az emberek hamarabb túl tudnak lépni a negatív történéseken, mint várnák”. Elméletük szerint létezik egy érzelmi immunrendszer, amely a fizikaihoz hasonlóan hárítja el a negatív érzéseket. Hogy vajon erősíteni is lehet-e a lelki védelmi rendszert, azt a kutatók egyelőre még vizsgálják. – Azt azonban kijelenthetjük – teszi hozzá Kassam –, hogy az ember gyorsabban túlteszi magát a bajokon, illetve könnyebben küzd meg a negatív érzelmekkel, ha nem áll módjában változtatni az azokat kiváltó helyzeten.

Tartalmas kapcsolatok
A boldogság egyik legfőbb feltétele, hogy legyenek tartalmas kapcsolataink. De mit is jelent az, hogy tartalmas? – Elsősorban azt, hogy amikor együtt vagyunk a társunkkal, a barátainkkal vagy a családtagjainkkal, akkor valóban együtt legyünk, ne csupán afféle páros vagy csoportos magányban – mondja Randy Paterson vancouveri pszichológus. – Ez azt jelenti, hogy kíváncsiak vagyunk rá, mit gondol és hogyan érez a másik. Odafigyelünk rá, és teret biztosítunk neki, hogy kifejezhesse magát.

Paterson szerint egy jó kapcsolatban nem azt nézzük, hogy nekünk milyen hasznunk származik az együttlétből, hanem azt, hogyan érzi magát a másik. Nem azt várjuk, hogy ő boldogítson bennünket, hanem magunk igyekszünk boldoggá tenni őt.

A birtoklási vágy tudatosítása
Egy amerikai főiskolások körében végzett felmérés eredménye szerint a materiális javak iránti sóvárgás jelentősen csökkenti az élettel való elégedettség érzését. Az állítás attól függetlenül igaznak bizonyult, hogy a vizsgált személyeknek módjukban állt-e megszerezni az áhított dolgokat vagy sem. Amint azt a felmérés vezetője, James Roberts, a texasi Baylor Egyetem marketingtanára elmondja, „koldusszegényen is lehet valaki boldog, és dúsgazdagon is lehet boldogtalan. A boldogság nem az anyagi javaktól függ, hanem attól, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, a kapcsolatainkban és a tágabb értelemben vett közösségben, amelyhez tartozunk.”

A szakember egy évtizede tanulmányozza a fogyasztói magatartást befolyásoló pszichológiai tényezőket, és arra jutott, hogy a birtoklási vágy aláássa az önértékelést meg az emberi kapcsolatokat. – Tudatosítsuk magunkban és előzzük meg a folyamatot! Vegyük észre, ha a vásárlás kényszeres pótcselekvéssé válik – mondja Roberts. – Mérlegeljük, mi fontos, mi nem, és szerzés helyett próbáljunk inkább adni, például vállaljunk önkéntes munkát.

Összpontosítás a jóra
Az Indiana Egyetem kutatói szerint a boldog emberek arra összpontosítanak, aminek örülni lehet, míg az elégedetlenek energiáik nagy részét arra fordítják, hogy ne gondoljanak a rosszra … vagyis negatív dolgokra koncentrálnak. A boldog emberek félig teli poharat látnak maguk előtt, a boldogtalanok félig üreset. Ha azt nézi, mi minden hiányzik az életéből, akkor jó úton halad a boldogtalanság felé, mert a hiánylista – higgye el – végtelen. Ha meg akarja kímélni magát a csalódástól, vegye számba azt, amije van, és érezni fogja, hogy máris elért valamit.

Együttérzés és hála
– Mások tragédiája, amellett, hogy együttérzést vált ki – mondja Paterson –, tudatára ébreszti az embert, hogy a sors forgandó, az életet meg kell becsülni. A mások szerencsétlensége láttán fellépő kellemetlen érzések pozitív hozadékai csak később jelentkeznek. A negatív élmények talaján ekkor nagyszerű emberi értékek sarjadnak: empátia, részvét, önzetlenség, felelősségtudat.

– Ébressze fel magában a hála érzését – teszi hozzá a pszichológus –, emlékeztesse magát, mennyi jó dolog van az életben! Ahelyett, hogy a múlt fölött bánkódna vagy a jövő katasztrófáitól rettegne, fordítsa figyelmét a szépségekkel teli jelenre.

Forrás: Reader’s Digest