Közzétette:
A Párizs melletti Montrouge-ban idén 59. alkalommal rendezték meg a „Salon de Montrouge”-t. A kurátorból, galériatulajdonosokból, műgyűjtőkből, műkritikusokból és művészi intézményvezetőkből toborzott zsűri az idei háromezer egyszáz jelentkező közül hetvenhárom nemzetközi művészt választott ki, közöttük egy magyart is: Ádám Annát . A Szalonnak három éve nem volt magyar résztvevője, utoljára Esterházy Marcell kapott bemutatkozási lehetőséget 2011-ben. Ádám Anna három munkája – egy videó, egy textilinstalláció, valamint egy tizenegy elemből álló hímzett fénykép-sorozat – május 28-ig tekinthető meg a múlt század harmincas éveiben épült Beffroi de Montrouge vöröstéglás épületében.
Ádám Anna munkái a személyes, kollektív és hivatalos (történelmi) emlékezet konfliktusaira épülnek. Mások történeteinek és emlékeinek nyersanyagából a művész szubjektív-alternatív stratégiákat dolgoz ki, válaszul azokra a hivatalos képi és fogalmi reprezentációkra, amelyeket a hatalom ráerőszakol a társadalomra. Jóllehet a múlt ‑ hol kiindulópontként, hol kontextusként, hol rejtve, hol nyíltan kimondva ‑ folyamatosan jelen van munkáiban, az alkotások mégis a jelenről és a jelenhez szólnak: mindegyiknek van erős társadalom-kritikai olvasata, aktuálpolitikai vonatkozása.
A Mintha… (Comme si…) című videóban a művész arra a látszólag abszurd kérdésre keres választ, hogyan lehet a történelemről felejtéssel beszélni, hogyan lehet a történelemre épp a felejtéssel emlékezni, illetve hogyan alakíthatja és hogyan szólaltathatja meg a felejtés a történelmet? A mindössze harminchét másodperces videó„alanya” a konkrét emlékek hiányával, de még mindig feldolgozhatatlan fájdalommal idézi fel a történelmi eseményt. Mintha a felejtés egyszerre lehetne emlékezés és megemlékezés.
A Mapping Memories textil installáció: a helyi lakosok anekdotáinak és történeteinek fényében azokat a rohamos építészeti, városképi és strukturális változásokat kívánja feltérképezni, amelyek a rendszerváltás óta a volt „szocialista” fővárosokban (Budapesten, Berlinben, Jerevánban, Prágában, Tibilisziben, Vilniuszban stb.) következtek be. A több városból álló szubjektív tér-idő térkép-sorozatból a Szalon látogatói Újpest változásaival ismerkedhetnek meg.
„A textil nekem egyszerre „intervenciós” felület, vetítő vászon – a szó konkrét és átvitt jelentésében egyaránt –, ugyanakkor formálható és gyúrható nyersanyag, amelyből a kiállítási falfelületre in-situ „faragom ki” a formát. A kiállításon látható konstrukció Újpest egyik részét ábrázolja. Amikor a reliefet „építettem”, hajtogattam, csavartam a falon, ügyeltem rá, hogy pontosan kövessem a helybeliek által leírt topográfiai jellegzetességeket. Egy japán látogató formailag a kalligráfiához hasonlította ezt a végleges formát. Kétségtelen, hogy a ritmus, illetve a koreográfia egyformán szerves része a folyton mozgásban levő város fogalmának.”
textil- és divattervezői képesítéssel egyaránt rendelkező művész munkáiban gyakori kifejezési eszköz a varrás és hímzés. Mapping Memories utak és útvonalak textilre varrt aggregátuma, a Re-Play! című sorozat pedig fényképre hímzett szellemalakok találkozóhelye.
„Nekem a cérna valójában tinta, cérnával „írok” narratívákat, szövök történeteket… Hol sajátaimat, hol másokét. A tű a felbukkanás-eltűnés dialektikájára épül, én ezt a köztes állapotot kivánom megteremteni illetve megtartani a szaggatott kontúrú, hímzett fantom-szerű figuráimmal. A hímzés reliefet is ad a képnek, és ezzel egy kicsit az objekt tartományába helyezi a hagyományosan kétdimenziós fényképet.”
Mintha a hímzett fantomfigurák hirtelen betörnének a közelmúlt emlékét őrző sivár közterekbe.
Ádám Anna következő kiállítása a jereváni Modern Art Museum-ban tekinthető meg augusztus 3-13 között.
Salon de Montrouge
Április 30.-tól Május 28.-ig
Minden nap 12h à 19h-ig
Beffroi de Montrouge
Montrouge, Franciaország
Ádám Anna
Forrás: Le Monde diplomatique
Lighthouse 