Szigetvári Vár

Közzétette:

 

 

Vármúzeum kalauz

“Régi dicsőség új arculatban”,
Szigetvári Vármúzeum kalauz.

oratorony_sigetvár Szigetvár neve a históriában a XVI. században a török-magyar végvári harcokban, s különösen 1566-ban Nagy Szulejmán török szultán várostromával és Zrínyi Miklós horvát bán és Dunántúli Főkapitány várvédelmével vált ismerté, nem csak a Kárpát-medencében, de a korabeli Európában szinte mindenütt.

A múzeumi tárlat tematikája és a tárlat útvonala

 

A szigetvári Vármúzeum a közelmúltban (2011. július második hetétől) – Szerecz Miklós és Lebedy János tervezése alapján, és a szigetvári Zrínyi Miklós Hagyományőrző Egyesület közreműködésével  – új tematikus tárlatot alakított, s folyamatosan alakít ki.
Ennek az új tematikának alapvetése  – a hosszas munkával kialakított – és sok pilléren nyugvó ?élő vár” elképzelése, tehát az, hogy az ide érkező látogató egyfajta ?időutazáson” vegyen részt, úgy érezze, mintha visszacsöppent volna a végekre, a XVI-XVII. századba.
Az “élő vár” megjelenítésében hangsúlyos, hogy a Várba érkező vendég a kapun belépve nyomban ennek a különös élménynek a hatása alá kerüljön; ezt szolgálják a korabeli vitézeket mintázó viseletekbe és fegyverekbe öltözött vendéglátók; ezentúl a megtekintett tárgyak – mint korhű rekonstrukciók – mind-mind szó szerint kézzel fogható közelségbe hozzák az elmúlt időket, a történelmet. Minden tárlat és kiállítási tér – akárcsak a Vár belső területén végzett munka – erre törekszik.
A múzeumi tárlatvezetés minden egész órában indul, s szakszerűen kalauzolja végig a betérő vendégeket, látogatókat, érdeklődőket.

A kapitányok terme

A múzeumi tárlat első helyszíne a Kapitányok terme. Amint az elnevezés is sugallja itt a szigeti kapitányok sorával ismerkedhet elsőben meg a látogató. A híres-neves Török Bálinttal – aki, a vár földesura volt 1541-ig; s aztán a király által kinevezett kapitányokkal, különös tekintettel Kerecsényi Lászlóra (az 1555-ös várvédelem vezetőjére), Horváth Márkra (aki sikerrel megvédte a várat, 1556-ban) és természetesen gróf Zrínyi Miklósra (aki önfeláldozó küzdelmével 1566-ban tett örök hírnévre).
Itt találjuk a kapitányok teljes névsorát és a dátumot, hogy meddig szolgálták a hazát a várparancsnoki tiszttel. Ugyancsak itt emlékezünk meg a jeles szigeti végházhoz kapcsolódó neves egyéniségekről, mint például Tinódi Lantos Sebestyénről és Istvánffy Miklósról (mindkettőnek képe látható e teremben). Ebben a tárlatban látható Székely Bertalan hatalmas festményének a Zrínyi kirohanásának a másolata, a szigeti hős halotti portréja, és Kiss Ernő fa-szobrász munkája, mely szintén a kirohanás pillanatát álmodta fába. Itt látható az ősi Zrínyi-címer és a családfa is.
E terem lényeges újdonsága a Kapitány asztala kialakított rész, mely korabelivé és látvány gazdaggá varázsolja a tárlatot. Itt bárki – méltósággal – helyet foglalhat a kapitány asztalánál, kezébe foghatja, annak szablyáját, és fejére teheti süvegjét (- így akár le is fényképezkedhet, hiszen ez az egész tárlat folyamán megengedett, sőt javallott!)

A “királyi Sziget” terme

A második múzeumi tárlatszoba a Királyi Sziget terme nevet viseli. Arra utalva, hogy a Vár 1541 és 1566 között a magyar végvári védelmi vonal egyik legfontosabb bástyája, a Dél-Dunántúl védelmének erős centruma, a Balaton és a Dráva folyó között.
A terem anyagában a korabeli metszetek sokaságát láthatjuk Sziget váráról, s nagyon fontos és kiemelt, hogy itt látható a nemrégiben elkészült zseniális vár makett – amely nagy hiányt pótló munka -, Lebedy János alkotása, amely nagy hitelességgel mutatja a XVI. századi Sziget képét, az adott földrajzi, víz- és domborzati képével, pontosan tájolva, ezerszeres kicsinyítésben; jól láthatók itt a város és a vár elkülönülő elemei és a védelmi rendszer sajátosságai. E tárlatban olvashatjuk azoknak a Sziget várában élő lakosok névjegyzékét – melyet az 1550-es években többször is összeírtak, éppen a várvédelmi szempontok hangsúlya miatt.

“Fegyvert s vitézt éneklek” – a vitézek, viseletek és fegyverek terme

Ebben a tárlatban jelenik meg a korabeli magyar és horvát végházak népének viselete és fegyverzete. E kiállított tárgyak, ruhák és fegyverek java mind rekonstrukció és részben a szigetvári Zrínyi Miklós Hagyományőrző Egyesület Szigeti Oroszlánok végvári katonai hagyományőrző csapatának felszerelései, részben magántulajdon, amelyek a látogatók által kézbe foghatóak és tapinthatóvá kézzel foghatóvá teszik a bemutatott korszakot. Itt található a vitézek asztala, amelynél mindenki megpihenhet, leülhet. Demonstrálva láthatják itt a korszak hideg- és tűzfegyvereit; szablyákat, fokosokat, lándzsákat, puskákat, illetve a védőeszközöket pajzsokat és sisakokat, valamint a korszakot mintázó Szent Szüzet és a kis Jézust ábrázoló csapatzászló, melynek felirata: Patrona Hungariae.
Ebben a tárlatban a falakon a korabeli katonaviseletet és fegyverzetet mutató képeket is látunk, mely nagyon jól kiegészíti a rekonstruált anyaggal egymást. Ugyanakkor eredeti régészeti anyag is van: a feltárás során előkerült tüzérségi lövedékek, kő- és vasgolyó, illetve egy felrobbant bomba – mint kuriózum.
Ugyancsak itt tekinthető meg egy korabeli csatamodell – Lebedy János munkája – amely elkalauzolja a látogatót a régi harcmezők világába.
E tárlatban olvashatjuk azoknak a Sziget várában szolgált vitézeknek a névsorát és beosztását a korabeli forrásokból összegyűjtve, akiket a história megőrzött név szerint.

“Végek dicsérete” – a várkutató terem

A következő terem egy rendhagyó kiállítási, bemutató tér. Itt a Szigetvárral és a környező zselici, ormánsági – tágabban az egész dél-dunántúli végvári védelmi rendszerrel ismerkedhet meg a látogató, akár önállóan is.
A várkutató terem funkciója éppen az, hogy a kiállított tudományos és népszerűsítő kiadványok kézbevételével elmélyedhet nem csupán a XVI-XVII. század végvári életében, a végvárak világában, hanem a több ezeréves várépítészeti emlékekben és azok valóságos, avagy éppen legendás világában.
A várkutató teremben kapott helyet az a digitálisan is bemutatható anyag, amely mindezt még szemléletesebbé teszi, tehát akár a fegyverforgatás, akár a reneszánsz táncok, és zenék (a korszak magyar, európai és török zenedarabjai), illetve Tinódi Lantos Sebestyén, Bakfart Bálint, Balassi Bálint és Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelmének világa.
Hosszú távú célja a Vár és a Vármúzeum stábjának, egy Szigetvár környéki vártúra útvonal kiépítése, s az, hogy ebben a látogatókat szakértőként felvilágosítsa és kalauzolja, vezesse.

“Kizil Elma” – A török Sziget csarnoka (a Szulejmán dzsámi előcsarnoka)

A török Sziget csarnoka – a Szulejmán dzsámi előcsarnoka, egyértelműen jelzi, hogy itt Szigetvár 1566 és 1689 közötti török uralom alatti történetét ismerheti meg a látogató.
Találkozhat itt korabeli török viseletekkel: egy janicsár katona, egy török hölgy és egy iszlám pap, az imám alakjával. Az elhelyezett képes tárlatban török miniatúrákon Szulejmán szultán szigetvári hadjárata, török életképek és viseletek ábrázolásait láthatjuk. Illetve leírást olvashatunk Evlia Cselebitől a korabeli török Szigetvárról. Megjelenítettük a szigetvári török parancsnokok, bégek XVI. századi névsorát, és az utolsó bég, Haszán és az uralkodó I. Lipót császár és király megállapodását Szigetvár 1689-es kapitulációjáról. Bemutatásra kerül a Szulejmán türbé – s a mai Turbéki Kegytemplom.

Olvashatók feliratok a Szulejmán dzsámi falán talált tanító szent szövegekből. Illetve régi török közmondások, melyek mindig mélyen feltárják egy nép lelkének bölcsességét. És itt látható egy régészeti feltárásból előkerült farönk, amely a valamikori védelmi épületszerkezet fontos eleme volt.
A Szulejmán dzsámi bejáratán az eredeti török kovácsolt-vas kapuzat nyílik meg a látogatók előtt. Itt a dzsámi egésze látogatható, a karzatra és a csonkaminaret lépcsőháza bejárható.

A Zrínyi utódok csarnoka – a vármúzeum folyosója (rendezés alatt)

Az utolsó kiállítási hely – kijövet a Szulejmán dzsámi tárlatából – a Vármúzeum folyosója, melyen a szigetvári hős leszármazottainak – legelőbben is a dédunokának, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós munkásságának kiállítását láthatják.
Megjelenik a nagy utód irodalmi munkássága, a Szigeti veszedelem című eposza, amely első a maga műfajában a magyar nyelven írott művek közül. Láthatjuk ragyogó katonai géniuszát, melyet 1664-ben a téli hadjárattal és az eszéki híd felégetésével koronázott meg.
Ugyancsak itt láthatók a török uralom alóli felszabadító háborúk (1683-1699) egyes Zrínyiekkel és Szigetvárral is kapcsolatos mozzanatai. Megemlékezünk itt a család leszármazottairól Zrínyi Péterről, Zrínyi Ilonáról a munkácsi heroináról, és a szalánkeméni csatában (1691) – szintén hősi halált halt “utolsó Zrínyiről”, Zrínyi Ádámról, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fiáról.

A Vármúzeumon kívüli interaktív bemutatók

A Vár és a Vármúzeum hangsúlyosan és kiemelten foglalkozik az “élő vár”, a történelmi interpretáció hiteles megjelenítésével. Ezért időszakosan, de a főszezonban – rendszeresen – láthatóak és kipróbálhatóak a korszak fegyvere használata, íjászat, dárdavetés, szablyavívás etc. és puska- vagy ágyútűz is látható, ha a látogató közönség szeretne egy kis puskaport szagolni. Mindez természetesen szakértői felügyelet mellett. Ezt a munkát a szigetvári Zrínyi Miklós Hagyományőrző Egyesület Szigeti Oroszlánok végvári katonai hagyományőrző csapatának vitézei végzik, a Vár mustra- és bajvívó terében, a főbejárat – a déli kapuzat – melletti, délkeleti bástyában.  Időszakosan lovaglási lehetőségre is van lehetőség a Vár délnyugati (Nádasdy-) bástya terében.

Szerecz Miklós
történész, a Várstratégiai stáb vezetője és végvári hagyományőrző
Szigetvár, 2011. július. 26.

 

Forrás: http://www.szigethvar.hu/varmuzeum%20kalauz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s