A kölni Dóm – Köln

Köln igazi közlekedési csomópont, nemzetközi repülőtérrel. A város jelképe, legismertebb turistalátványossága a kölni Dóm.

A kölni Dóm története

A kölni Dóm alapköveit Konrad von Hochstaden érsek rakta le 1248-ban. Ebben az időben Köln a Német-római Császárság egyik legerősebb és leggazdagabb városa volt. A nagyszabású építkezés közvetlen elindítója Barbarossa Frigyes ajándéka volt, aki miután a második itáliai hadjárata során leigázta Milánót, Köln érsekének adományozta a milánói Dómban őrzött ereklyéket. A Három Királyok földi maradványait diadalmenetben vitték 1164-ben Köln városába. Aranyból, ezüstből és drágakövekből tíz év munkájával készítették el a Három Királyok ereklyetartót, ami a kereszténység egyik legbecsesebb kegytárgya. Köln a relikviák megszerzésében élen járó város volt, az ereklyékhez méltó templomot kellett építeni. A kölni Dóm szentélyét, amely 41 méter hosszú, 45 méter széles, középhajója 43 méter magas, 1322-ben szentelték fel. Az emeleti rész ablakai színes üvegből készültek. Építésükkor a kölni Dóm magasba törő, karcsú pillérei csodaszámba mentek. 1300 körül a szentélyt fallal zárták le, közte és a déli homlokzat között kezdték kiépíteni a 70 méter magas főhajót. A csonkán maradt déli homlokzat tornya elérte az 59 méteres magasságot. Monumentális tervek alapján folyt az építkezés, de a munka üteme egyre lassúbb lett, míg 1560-ban teljesen leállt. Ennek oka az volt, hogy a háborúk és járványok miatt Köln anyagi lehetőségi egyre jobban beszűkültek. A XV. és XVI. század eszmeáramlatai az építészetre is hatással voltak. A gótikus stílus háttérbe szorult, ez sem kedvezett a kölni Dóm építésének. A gótika a XIX. századi német romantika idején újra felértékelődött, ekkor döntött Köln városa a Dóm építésének folytatása mellett. A gótika és a kölni Dóm érdekében Goethe is síkraszállt. Az építkezés folytatása érdekében Karl Friedrich Schinkel és Ernst Friedrich Zwirner építészek alapos tanulmányokat folytattak 1842-ig, ekkor rakta le az alapkövet Frigyes Vilmos, Poroszország királya. A munkálatokat az eredeti tervek alapján folytatták. 1862-ben készült el a főhajó és a kereszthajók tetőszerkezetét tartó fedélszék. A 157 méter magas tornyok építését 1863-ban kezdték. Az építkezést 1880. október 15.-én ünnepélyes keretek között fejezték be. A kölni Dóm belsejében azonban az ünnepség után is folytak a munkálatok. Ablakokat üvegeztek, padlókat fektettek le, emellett helyreállítási munkákat is végeztek. A kölni Dóm kincsei közül mindenképpen meg kell említeni a középkori művészetnek olyan kiemelkedő emlékeit, mint a szószék, a falfestmények, a főoltár és a főoltár oszlopain elhelyezett 14 szobor, amelyek Jézust, Máriát és a 12 apostolt ábrázolják. Ezek a részletek a barokk korban elvesztették régi pompájukat, majd a XIX. században a lehetőségekhez képest eredeti formájukban állították helyre. A homlokzat tornyát díszítő 24 dísztorony egyike 1906-ban leomlott. A későbbiekben további tornyok dőltek le, és a falazat sérüléseit is ki kellett javítani. 1945 után a bombatámadások okozta sérüléseket kellett helyrehozni. Az építményt a környezeti ártalmak, a szmog miatt folyamatosan javítani kell. Köln híres székesegyháza, a kölni Dóm az építészettörténet egy máig lezáratlan fejezete.

Forrás: A világ csodái