Falakba ütközve
|
Elgondolkodtató tény, hogy a rendőrség weboldalán, a családon belüli erőszak kapcsán miért nem érhető el valamiféle könnyen hozzáférhető információ a bajbajutottak számára. Még mindig a homokba dugjuk a fejünket, mert amit nem látunk, nem velünk történik meg, az nem is létezik? Ha adott esetben nyilvánosságra kerülnek hasonló problémák, egy pár napig megbotránkozást keltve lebeg a köztudatban, aztán már el is párolog emlékezetünkből, mert olyan gyorsan a szőnyeg alá vannak söpörve. Nem csoda, hiszen tisztában vagyunk vele egyáltalán, mit is jelentenek, hol is kezdődnek az emberi jogok? Eleanor Roosevelt így fogalmaz: „– A közvetlen környezetünkben, az otthonunk körében – olyan szûk, aprócska helyeken, amelyek egyetlen világatlaszon sem láthatók. Ezeken a helyeken minden férfi, nő és gyermek megkülönböztetés nélkül egyformán azonos jogokra, bánásmódra és esélyegyenlőségre jogosult. Ha ezek a jogok ezen a szinten semmit nem jelentenek, a világon bárhol súlytalanok lesznek. A közvetlen környezetünkben érvényesülõ jogok védelmét célzó állampolgári összefogás nélkül hiába várjuk, hogy a helyzet a tágabb környezetünkben javuljon.” Hazánkban többek között a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület és az Amnesty International hívják fel a figyelmet a problémára.
AMNESTY INTERNATIONAL (AL)
A nemzetközi szervezet mindig az emberi jogok megsértésének valamilyen kirívó, gyakran csoportos sérelmével járó jelensége. Az AI kampányol például a politikai foglyok szabadon-bocsátásáért, a halálbüntetés eltörléséért vagy éppen a fegyverkereskedelem korlátozásáért. A figyelem felkeltése érdekében a kampányok sokféle eszközzel küzdenek a változásokért: a leggyakoribb eszközök a levélírás, a lobbizás, a demonstrációk, virrasztások és a nyilvánosság. Azonban ahhoz, hogy egy sürgõsen megoldást igénylõ probléma bevonuljon a köztudatba, és párbeszéd induljon róla, hosszú és kitartó munkára van szükség, igen gyakran más szervezetekkel együttmûködésben. Az egyik legfõbb cél az, hogy minél több emberhez eljusson a jogsérelmek és visszaélések híre, és hogy végül a döntéshozók se hunyhassák be szemüket és kézzel fogható intézkedések szülessenek a tarthatatlan helyzet felszámolása érdekében.
A NÕK A NŐKÉRT EGYÜTT AZ ERŐSZAK ELLEN (NANE EGYESÜLET)
1994 januárjában alakult azzal a céllal, hogy segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. A segélyvonalra, amely mind a mai napig az egyetlen olyan célzott telefonos szolgáltatás e témában, amelyek képzett női önkéntesek működtetnek civil szervezeti keretek között, immár 13. éve érkeznek hívások az ország minden részéről. Este hattól tíz óráig tartó ügyelet napi 5-8 bántalmazással és családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyet regisztrál.
Amiben a NANE valóban segíteni tud, az a meghallgatás és az ítéletmentes megértés, valamint a családon belüli erőszak társadalmi jelenségéről szóló ismertetek terjesztése akár publikációk, akár képzések vagy kampányok formájában. Ezt a célt szolgálja Spronz Júlia és Wirth Judit: A nők elleni erőszak áldozatainak integrált ellátása címmel megjelent tanulmánya is. Továbbá reformokat kezdeményeztek például olyan jogi, államigazgatási-eljárási területeken, ahol az állam jelenleg nem szolgáltat igazságot a családon belüli erőszak áldozatainak. Eljárást indítottak az Alkotmánybíróságnál a nemi erőszak bűncselekményként való elismertetéséért abban az esetben is, ha az a házasságon belül történik. (Mint talán ismeretes, ez utóbbi társadalmi megmozdulássá szélesedett kezdeményezés 1997-ben sikerrel járt.)
FOGALMI KERETEK
Bár az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2002. április 30-án elfogadott Rec (2002) 5. számú – a tagállamok számára a nők erőszak elleni védelméről szóló -, Ajánlásában meghatározta, általában mit érthetünk a nők elleni erőszak alatt, illetve különösen a családon belüli erőszakon, mégsem könnyű meghatározni a fogalmat, mivel többféle értelmezése létezik, és számos formát ölthet: lehet fizikai, szexuális, pszichológiai vagy akár gazdasági is. Gyökerei a nőkkel szembeni, nem szűnő diszkriminációból erednek. Megnyilvánulási formái egymással összefüggenek és a nők életére születésüktől egészen idős korukig kihatnak. Azonban ez még nem minden. Az erőszakot átélő nőknek számos egészségügyi problémával kell szembenézniük, és csökkennek lehetőségeik a közéletben való részvételre is. További következményei pedig generációkon keresztül terjedhetnek ki családokra, közösségekre, továbbá felerősítik a társadalomban uralkodó más erőszakformákat is, elerőtleníti a nőket, de családjaikat, közösségüket és nemzetüket is.
Fontos azonban különbséget tenni az erőszak megnyilvánulási formái között, hiszen megoldást csupán így találhatunk. Ebből a szempontból megkülönböztetünk: családon belüli erőszakot, szexuális erőszakot, szexuális erőszakot – konfliktus esetén, női nemi szervek csonkítását, hozomány-gyilkosságokat, „becsületgyilkosságot”, emberkereskedelmet, az erőszakot terhesség idején és nem utolsó sorban a diszkriminációs erőszakot.
„ÉS MONDA AZ ÚR KAINNAK: HOL VAN ÁBEL A TE ATYÁDFIA? Ő PEDIG MONDA: NEM TUDOM, AVAGY ŐRIZŐJE VAGYOK-É ÉN AZ ÉN ATYÁMFIÁNAK?”
Erõszak alkalmazására egy másik ember feletti hatalomgyakorlás és ellenőrzés céljából kerül sor.
A tragédiák elkerülése érdekében nem lenne szabad elfordítanunk a fejünket azzal az ingatag magyarázattal, hogy „ez a dolog nem ránk tartozik”, hiszen mindannyian egymás őrzői vagyunk.
|
Czeglédi Edina (1988, Budapest)
E-mail: edina0321@gmail.com |
Forrás: PR Herald Regisztrált Tehetségpont
