Közzétette: E napon született Fazekas Mihály költő (1766)
Fazekas Mihály (1766-1828)
Költő.
Szerelmes versei rokokó és szentimentalista stíluselemekből építkeznek, a sablonokon túlnő az élmény és a természetesség (Ruszánda, moldvai szép, Az öröm tündérsége, Végbúcsú Ámelitől, 1789-90). A természet gazdagsága vigasztalásul szolgál a költőnek, A tavaszhoz, a Nyári esti dal (1824) című költemények a magyar természetlíra kiemelkedő alkotásai. A természettel való közeli kapcsolatából születik a Magyar Füvészkönyv (1807) című, Diószegi Sámuellel írott tudományos műve, megalkotva számos növény latin nevének csodálatos ma használatos magyar megfelelőjét. Főműve a Lúdas Matyi (1815) című elbeszélő költeménye, mely az első mű irodalmunkban, amely népmesei tárgyat, népmesei eszközzel, hiteles népi hangon, de hexameterekben dolgoz fel.
Forrás: Kulturális Enciklopádia
Csokonai neve napjára
Már a tarka mezők illatos asszonya
Udvarlásra magát nem piperézheti,
Minden cifra virágit
A nap szűze leszaggatá.
Már a lanyha zefir, páfusi lantodon
Sem szunnyad, se cicáz, duzzog az olykori
Hamvas harmatozáson
S gubbaszkodva voná magát
Vénus hóna alá. A meleg estveli
Csend már a locsogó völgyre se csal, hogy ott
Nétán Lilla kerekded
Combjával leköszöntsenek
A sás közt susogó réti kisasszonyid.
Elment a meleges gólyasereg, s vele
Minden handarikázó
Nimfák eltakarodtanak.
Hagyján! a futikák menjenek, a csalárd
Pajtásság gyönyörű tűköri. Nézd drusza,
Bachus régi barátunk
Most hirdet jeles innepet.
Vivát! érjen azért annyi Mihály napot,
Amennyit csak akar. Jó drusza mink pedig
Amennyit lehet, és azt
Mind vígságba fecsérljük el.
Forrás: Irodalmi Jelen
Lighthouse 