Közzétette: Az összefogás hatása
 |
Míg könyve elején élénken beszél fiatalkori hibáiról, korlátoltságáról, félénkségéről, és megfelelni akarásáról, később is élesen bírálta önmagát, és tetteit (innen ered a kifejezés „Himalájányi hiba”).
Ez a hozzáállás segítette hozzá ahhoz, hogy a legegyszerűbben, a legalapvetőbb szükségletek szempontjából, erőltetett taktikák nélkül élje meg magánéletét, és társadalomban betöltött szerepét.
Gandhit fiatalabb korában vonzotta az orvostudomány, de szülői nyomásra a jogi pálya mellett döntött, amely megfelelő egzisztenciát biztosíthatott a gudzsaráti kereskedői kasztban (banijában) élő családnak.
Tanulmányait Londonban folytatta, ahol a nyelvi nehézségek, az öltözködés, és az angol szokások mellett a táplálkozás nehezítették meg az akkor még fiatal fiú életét.
Hindu lévén a vegetáriánus étkezés betartása számos kellemetlenséget okozott számára. Később ezért is helyezett olyan nagy hangsúlyt a helyes táplálkozás megismerésére, betartására.
A diploma megszerzése után rövid indiai tartózkodást követőn került Dél-Afrikába jogászként egy kereskedő vállalkozásához. Itt látva a natali indiai munkások helyzetét, a hindu lakosság képviselője, és szószólója lett.
Közösségi lapokat szerkesztett, és nyilvánosságot adott a Három font sterlinges adó eltörlésének kísérletének.
Ghandi szemlélete ebben az életszakaszában kezdett a brahmacsarja, vagyis a hindu vallásban „Istenhez vezető magatartás”, az önmegtartóztatás, és a teljes megtisztulás keresése felé fordulni.
Afrikai, és indiai tartózkodása során egyaránt igyekezett felhívni a figyelmet a kellő higiéniára. Rettenetes állapotokat talált az indiai nagyvárosokban, és a kis zulu falvakban egyaránt, amely ellen önkéntes szervezeteket alakított ki Utakat építettek, megtisztították a kutak környékét, és gondoskodtak a higiéniás oktatásról.
Szintén Afrikában bontakozott ki a Gandhi által vezetett szatjágraha mozgalom. Ez a politikai harc egy olyan módszere, amelynek lényege az igazsághoz való ragaszkodás, ez később Indiában tömegmozgalommá vált, és egy egész nemzet tagadta meg az igazságtalan angol törvényeket.
Gandhi egyszerű politikai fegyvernél többet látott a szatjágrahában, az egyszerű munkás életet, minden ember tiszteletét, és a társadalmi igazságtalanságok felszámolását.
Gandhi önéletrajzából számos érdekességet ismerhetünk meg: az indiai gyermekházasság tradícióját, a korabeli angol szokásokat, az indigó földek munkásainak életkörülményeit, valamint a hindu-muszlim ellentétek legyőzésére tett lépéseket.
Mahatma könyvét az angol elnyomás ellen, börtönben elszenvedett évek alatt írta, de még csak említést sem tett az ott elszenvedettekről, hiszen ezt inkább az Igazság melletti harc dicsőségeként fogja fel.
Gandhi tevékenysége által egy olyan új eszköz került az elnyomottak kezébe, amely erőszaktól, és hirtelen indulatoktól mentes, de az összefogást, és egymás megértését annál jobban hirdető kulturált politikát mutat be.
Míg az elmaradott Keleten ezt az elvet, már több mint hatvan éve alkalmazzák, a mi „modern” nyugati országunk, csak most kezdi ízlelgetni a békés összefogás hatalmát.
Az Etalon Kiadó által 2009-ben megjelentetett Gandhi életrajzának magyar változatából megismerkedhetünk a fent említett témákkal.
Dula Marina – PR Herald
Lighthouse 