A Várhegyen, szabadon álló, megközelítőleg téglalap alaprajzú épület, amelyben a templomtér görögkereszt alaprajzú, négy oldalt mellékterekkel bővítve. A templom Ny-i oldalához, kétoldalt, félköríves átjárókkal áttört nyaktaggal, két, nyolcszög alaprajzú torony kapcsolódik. K-i oldala előtt korinthoszi oszlopok által tartott, timpanonnal fedett portikusz. A tornyok kupolával fedettek, a négyezeti tér fölött, korinthoszi oszlopokkal díszített magas kupoladob, felette kupola. A homlokzatokat magas attikafal zárja le, mögötte ároktetők. A hajóban és a szentélyben dongaboltozatos lefedés, négyezeti tér félgömbkupolával fedett. A hajó D-i oldalához csatlakozik a székesegyház terébe újra fölépített Bakócz-kápolna, amely görögkereszt alaprajzú, kupolával fedett. Bakócz Tamás esztergomi érsek sírkápolnája, 1507. Az itt található oltár, 1519 (Andrea Ferucci). A hajó É-i oldalán Szent István vértanú kápolnája. Az itt található oltárszobor: 1831 (Ferenczy István). A szentély falképei: 1846 (Ludwig Moralt). Berendezés: jellemzően 19. század második fele; főoltárkép, 1846 (Michelangelo Grigoletti); homlokzati, illetve belső szobrok: Johann Meixner és Marco Casagrande. A főszékesegyház építését Rudnay Sándor érsek határozta el, amikor Nagyszombatból Esztergomba tette át székhelyét. A tervezésre Paul Kühnel kapott megbízást. 1822-ben elhelyezték a bazilika alapkövét. Ekkor bontották el az 1770-1771 között, Mária Terézia építtette templomot, illetve a középkori Szent Adalbert-székesegyház maradványait. Kühnel, Packh Józsefet vette maga mellé az építkezés vezetésére, aki annak 1831-ben bekövetkezett halála után egyedül irányította a munkálatokat. Rudnay életében elkészült a kriptarendszer, a Bakócz-kápolna áttelepítése és az oldalfalak jelentős része. 1831-ben Rudnay halálakor az építkezés leállt. Az építkezés csak az új érsek Kopácsy József kinevezésekor indult újra 1838-ban, az abban az évben elhunyt Packh József utódjaként Kopácsy, Hild Józsefet bízta meg az építkezések irányításával. 1847-ben – Kopácsy halálának évében – az épület már tető alatt volt. Bár az épület nem volt teljesen kész 1856-ban, Scitovszky János érseksége idején, felszentelték. Végleges és tényleges befejezésére csak 1869-ben, Simor János érseksége alatt került sor, ekkor már Lippert József irányításával.

Képek

Forrás: Műemlékem.hu