Szabadkőművesek egykor és ma (könyv)

Közzétette:


Sumonyi Zoltán írót irodalomtörténeti tanulmányai inspirálták, hogy a 260 éves magyar szabadkőművesség történetének nyomába eredjen. A Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című kötet a magyar szabadkőművesség mellett a rotary klubok és más hasonló jellegű szervezetek életébe is bepillantást enged.
Sumonyi Zoltán író, költő, a Rotary irodalmi díj kuratóriumának elnöke, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke már évtizedek óta foglalkozik a magyar szabadkőművesség történetével. Több mint harminc éve született Kazinczy és Batsányi című drámája, amelyben az író azt a kényes témát járta körül, hogy a kiélezett történelmi-politikai helyzetek milyen eltérő reakciókat váltanak ki az értelmiségiekből, “ahogy ezt ma is tapasztaljuk” – tette hozzá a szerző legújabb, a Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című kötetének bemutatóján.
A könyv első változata még a rendszerváltás hajnalán született, az új kiadás viszont már az ez utáni időszakot is felöleli, a kiegészítés már a rotary és más hasonló jellegű klubokra is kitekint. A könyv bemutatójának a Szántó Piroska – Vas István Emlékház adott otthont, ahol a szerzőt Szále László újságíró és Szále-Széchényi Ferenc faggatta. A beszélgetésen szó esett a magyar szabadkőművesség történetének egyes kérdéseiről. A szerző a többi közt elmondta: a hiedelemmel ellentétben a templomos lovagoknak semmi közük a szabadkőművességhez, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszava pedig korántsem a francia forradalom találmánya, már sokkal korábban szerepelt a szabadkőműves alkotmányban.
A hosszú, kényszerű hallgatás után 1989-ben újraszerveződött magyar szabadkőművesség történetét a szerző az 1700-as évektől egészen napjainkig göngyölíti fel, beleértve a már Magyarországon is aktívan működő, valamilyen módon a szabadkőművesség nyomán létrejött olyan szerveződéseket, mint a Rotary, a Lions, a Round Table, vagy a Kiwanis.

Forrás:
Kelemen Éva – kultúra.hu

One comment

  1. Húsz éve nem olvasok sci-fi irodalmat, mert a nagy Világ(osság) fantasztikusabb dolgokat alkot, mint bármely kitalációnk, utóvégre mi csak egy porszem vagyunk, akik néhány apró másodperce kerültünk a nekünk örök gépezet környékére.

    Hogy mi szükség van a szabad világban bármiféle titkos társaságra, azt végképp nem értem. Olyan mintha az UNIverzumot (EGYség=ISTENség) egy nagy fekete fóliába csomagolnánk, hogy az általunk deklarált profán ne lássa, s a rítus elfedje vagy netán elfeledtesse a tartalmat.

    Nem hiába egy emelkedett tanár helyett szorgalmas mérnök lettem, nem szeretem ha a Katedra csöpögteti evilág nebulóinak a titkosan kimért mézt, hanem ha a tanítványok jóval többet fognak tudni, mint a cicomás címzetes nagymester.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s