Farkas Árpád: Babitsolás
Ki mondja meg majd, mennyi kín és báj van a rég leszentült jó Babits Mihályban? A kérdőjelbe hajló naplementék, hajnali
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Ki mondja meg majd, mennyi kín és báj van a rég leszentült jó Babits Mihályban? A kérdőjelbe hajló naplementék, hajnali
Vida Gergely Tükrök A fürdőkád emelkedőjéről minden szükségeset látni. A szellőzőablak résnyire nyitva, éppen hogy csak a fölös gőz szivárogjon
Első közlemény Tolsztojt, a költőt, a művészt nem lehet kritizálni; fölötte áll minden csodálatnak. A gondolkozót igen; világfelfogása hosszú életének
(Novella, semmi más) 1. Úgy képzeltem el a tudóst, amint megtagadja magát és a tudományát és így szól magában: –
PEPITA Pepita, mikor éj sötétlik, s fáradt anyád magadra hagy, s imáiddal, vetkőzve félig, ott térdepelsz a mécs alatt, mikor
Szürke tenger és szürke ég. Ó véghetetlen szürkeség! Jajongva száll a sok sirály. A lágy eső halkan szitál. Vonagló, méla
soha ne add fel az álmaid…. “20 éve tolószékben élek, pár éve egy öregek otthonában… Nem állitom,hogy rossz hely, csak
Perdita Rózsakinálás, zene mellett Az ördögé lett ifju lelked, És kezed most virágokat, Ajkad meg csókot osztogat. Náladnál semmivel se
Gömöri György „hej szegény Balassi Bálint”* maradtál volna a vers-szerzésnél meg a lovakkal-kereskedésnél annál amihez igazán értettél sohase kaptál kapitányságot
Nem azért teszünk a gyűlölet ellen, mintha bármit is érnénk ezzel. Hanem csak lelkiismereti önzésből: hogy kevésbé szégyelljük magunkat. A