Ogier Ghiselin de Busbecq 16. századi flamand író

Ogier Ghiselin de Busbecq 16. századi flamand író

Lighhouse's avatarKözzétette:

 

 

Úgy tartják, Busbecq hozta a tulipánt Európába

Busbecq 1554-1562 között I. Ferdinánd magyar király és német-római császár követe volt az oszmán birodalomban, I. Szulejmán szultán konstantinápolyi udvarában. Itt ismerte meg a tulipánokat, amelyek a tél közepén is virágoztak, és a török nép nagy tisztelettel és odaadással nevelte, szebb virágaiért komolyabb összegeket is hajlandóak voltak kiadni.  

A legenda szerint Busbecq (vagy egy kortársa) törökországi utazása során egy turbánt viselő földművesnél látta meg a növényt, és tudakolta tőle a nevét. Ám a török paraszt, abban a hiszemben, hogy a fejfedőről kérdezik [ugyanis virágot gyakran a turbán fodraiba tűzve viselték], annak a nevét mondta meg: tulipand.”

Hollandiába Carolus Clusius  botanikus vitte a tulipánt, aki az első hagymákat Busbecqtől kapta, a növény nevével együtt. „Leidenben Clusis folytatta a tulipánok szaporítását. Bőkezűen juttatott a tulipánhagymákból műkedvelő kertészeknek és a botanika iránt érdeklődő művészeknek. De megtagadta a hagymák eladását pénzéhes kereskedőknek.

A világ első, 1602-ben megnyílt amszterdami tőzsdéjén 1637 végén a tulipánhagymák ára hihetetlen magasságokba emelkedett. Sokan egész vagyonukat tulipánhagymába fektették: egy ritka fajta egyetlen hagymája egy ház árával volt egyenértékű.”

(forrás: Laws, B.: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet. Kossuth, 2012, 199.o.)

tulipán1637 elején a tulipánpiac összeomlik. Hollandia Legfelsőbb Bíróságát oly mértékben megdöbbenti a nemzeti téboly, hogy közbelép, és a tulipánhagymákat egyik napról a másikra értéktelenné nyilvánítják, emberek ezrei veszítik el mindenüket. A csődbe jutottak közül sokan a csatornákba ölik magukat, mások a jótékonysági intézmények irgalmából próbálnak eltengődni; a templomok országszerte megtelnek a vezeklőkkel, akik keservesen bánják őrültségüket.

Az érdekes epizód a történelem margójára szorul, a többi olyan eset közé, amely az ember kapzsiságát és a sors szeszélyességét tanúsítja. Pedig az egész mániát a szépség imádata, a virágok szenvedélyes szeretete szülte, a virágoké, amelyeknek élete még rajongóikénál is rövidebb. Különös iróniát ad a helyzetnek, hogy a bálványozott virágok legértékesebb fajtái – a leglátványosabb mutációk – egy vírusos betegség következtében jöttek létre, bár ezt a tényt a jövőben ismerik csak fel. Micsoda prédikációk dörögnének a szószékekről, ha a lelkipásztorok akár csak sejtenék is a dolgot!”

(forrás: Deborah Moggach: Tulipánláz. Ulpius-ház, 2000, 230.o.)

(József Attila Könyvtár – Dunaújváros)

 

Hozzászólás