A tizennégy segítőszent

Közzétette: Lighhouse

július 12.

Tizennégyen vannak

Július 12-e volt a tizennégy segítő szent közös ünnepe. Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Kápolnákat, oltárokat, ispotályokat szenteltek a tiszteletükre. Kultuszuk kezdete és kialakulása bizonytalan. Valószínűleg német földön keletkezett, és a nagy európai pestisjárvány (1347–52) idején terjedt el. Hazai elterjedéséről az első adat a XV. századból való.
Névsoruk változó, a legszokásosabb Achatius (június 22.), Balázs (február 3.), Borbála (december 4.), Cirjék (augusztus 8.), Dénes (október 9.), Egyed (szeptember 1.), Erazmus (június 2.), Euszták (szeptember 20.), György (április 24.), Alexandriai Katalin (november 25.), Kristóf (július 25.), Antiochiai Margit (július 13.), Pantaleon (július 28.), Vid (június 15.). Egyikük-másikuk helyett néhol Apollónia (február 9.), Lénárd (november 6.), Miklós (december 6.), Oszvald (augusztus 5.) és Rókus (augusztus 16.) szerepel.
Miért vannak éppen tizennégyen? Talán azért, mert a 14 „holdszám” és „napszám” egyszerre (28:2 = 14, 14 x 26 = 364). A tizennégynek a zsidó-keresztény számmisztikában is kivételes hely jut. Amint Máté előszámlálja evangéliumában, „az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babiloni fogságra vitelig tizennégy nemzetség, és a babiloni fogságra viteltől Krisztusig tizennégy nemzetség” (Mt 1,17). 14 Dávid király héber nevének számösszege; ennyi az ember kezén és lábán megszámolható ujjpercek száma is (a hüvelyk nem látható ujjpercével együtt egy kézen 15, összesen tehát „60 percünk” van). Lehet, hogy kérdésünkre ebből következik a helyes válasz. Nem kizárt ugyanis, hogy a tizennégy segítőszent a mennyei segítő kéz ujjperceit személyesítette meg. Nincs ebben semmi szokatlan, a régi görögök is megszemélyesítették a Nagy Istennő ujjait (daktülosz-istenek).