1817. március 2-án született Arany János
“Ember lenni mindég, minden körülményben.” (Domokos napra)
“Bizonnyal egyik legeredetibb szellemünk. Igaz, géniusza nem felel meg az őseredetiségű, forradalmár lángész képzetének. A lángelme azonban nemcsak újdonságával árulhatja el magát, hanem összefoglaló, építő erőinek nagyarányúságával is. Arany nem a semmiből épített világot magának; a valóság zűrzavaros, ellenséges anyagát formálta át költészetté. Áhítatos érdeklődéssel merült el a jelenségek szemléletébe, a feladat nagyságából erőt merítő kötelességérzéssel mindent értékesíteni akart, amit a magyar nép és irodalom addig elért. Nyugtalan kíváncsisággal igyekezett a nagyok titkát ellesni, hogy hatalmas ösztönerőit méltó alkotásokra használhassa fel.”
forrás: Keresztury Dezső: Arany János (Magyar Elektronikus Könyvtár)
|
Barabás Miklós: Arany János (1848) |
Babits Mihály: Arany Jánoshoz (Egy megzavart verselő a XX. században) Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének: úgy hozzád én. E nemzedék szemének S kiáltanak: Nincs benne tűz, sem érzés! sebes szavakkal és hangos sebekkel: (1910) |
József Attila Könyvtár – Dunaújváros

