Fracis Bacon angol filozófus, államférfi

 

 

“A tudás hatalom “csak annyira vagyunk képesek, amennyit tudunk”

A korabeli természettudományok és a matematika fejlődése arra a következtetésre juttatta Bacont, hogy a skolasztika addigi spekulatív rendszere helyett a filozófiában (is) új módszerre van szükség, melynek lényege az, hogy magából a természetből kell kiindulni, s nem abból, amit eddig a természetről mondtak (ld. skolasztika).

Ily módon a megfigyelésnek és a kísérletezésnek kell a tudás alapját képezni. Ez az emberi nem létérdeke, mert “csak annyira vagyunk képesek, amennyit tudunk”. Bacon híres szállóigéje: A tudás – hatalom: Scientia est potestas a természetnek tudás útján való legyőzését fejezi ki. Ehhez elõször is az előítéletekkel, a ködképekkel (idolumokkal) kell leszámolnunk.

Francis Bacon  négy idolumot különböztet meg: 

• •  Idola tribus ( a törzs ködképe):az emberi faj természetében gyökerezõ elõítéletek,

• •  Idola specus (a barlang ködképei): az egyéni természet, hajlam szerinti tévedés,

• •  Idola fori (a piac küdképe): a verbális, nyelvi egyeztetés, a fogalmi tisztaság hiányából eredõ tévelygés,

• •  Idola theatri (a színház ködképe): a filozófiai iskolák és a tudományok (hagyományos) dogmatikus tanai.

Miután sikerült megtisztítanunk elménket a helyes ismeretszerzést gátló idolumoktól, a helyes módszer kiválasztása a soron következõ feladat. A helyes módszer meghatározása a megismerés három módjának felvázolásával történik. Az állatanalógia szemléletes eszközét alkalmazva a megismerés egyik módja Bacon szerint a “pók útja”: az ilyen bölcselõ a tiszta tapasztalatból, tények nélkülözésével hozza létre tanait.

Az ilyen spekulatív filozófust nevezi egyoldalú racionalistának. A második mód: a “hangya útja”, azaz a szûk értelemben vett empiristáé, akinek tevékenysége megmaradt a tények puszta gyûjtögetésénél, s nem törekszik elméleti következtetések levonására. A helyes út a “méh útja”, hiszen ebben az esetben az egyszerû tények felhasználásával jutunk elméleti következtetésekig, amint a méhnek is sikerül a virágporból mézet formálni. Ezt az utat Bacon szerint még nem járta be senki.

Elévülhetetlen érdeme, hogy az újkor küszöbén az új, aktuális problémákra irányította a tudományos közélet figyelmét, s ezzel olyan filozófiai irányzatok léttrejöttét inspirálta mint az empirizmus és a racionalizmus.

József Attila Könyvtár – Dunaújváros