Közzétette:
Miután Károly Róbert megszilárdította hatalmát, az ország az Anjou-királyok alatt megerősödött, ami a művészet területén is új virágzáshoz vezetett. A XIV. század eleje azonban nem képez éles határvonalat a magyar művészettörténetben: a klasszikus gótika korábbi irányzatai még évtizedekig továbbéltek egymás mellett. Ennek vonalas stílusát érzékelhetjük a kakaslomnici faliképeken. Itt azonban Szent László alakja bizáncias vonásokat is mutat. A bizantinizálás legközvetlenebbül a szepesdaróci templom Angyali üdvözletet ábrázoló faliképén érzékelhető, de ezen is feltűnnek a nyugatias vonások. Az italobizantin stílus a XIV. század elején az erdélyi faliképfestészetben is jelentkezett egy rendkívül színvonalas csoporton (Felvinc, Disznajó, Őraljaboldogfalva).
Próféta mellképe az esztergomi palotakápolna falképén, XIV. század második negyede
Emellett a trecento festészet stílusa is utat talált faliképeinkhez, aminek egyik legjobb példája az esztergomi palotakápolna kifestése 1340 táján. Az olasz hatások megerősödése nemcsak az uralkodóház nápolyi eredetével magyarázható, hanem főpapjainak itáliai tanultságával és a szinte minden téren megélénkülő kapcsolatokkal.
Keresztlevétel jelenete a felvinci templomfalképén, XIV. század első harmada
A képek nagyíthatóak
Szerző: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (69. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711
A Kiadó engedélyével
Lighthouse 