Közzétette:
A Hősök terén álló Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője, Schickedanz Albert 1846-ban szász családban született Galíciában, Bielsko Bialán. Iskoláit Késmárkon és Bialában végezte, 1865-ben egy évig a karlsruhe-i Politechnische Schulén tanult építészetet, majd Bécsben Karl Tietz építésznél vállalt munkát.
Schickedanz Albert fiatalkori önarcképe
Schickedanz Albert (Biala, 1846. október 14. – Budapest, 1915. július 11.)
1868-tól rövid megszakítással tíz évig Pesten, Ybl Miklós műtermében dolgozott (ekkor készültek az irodában a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, az Operaház, a Lipótvárosi Bazilika tervei). Eközben is többször pályázott különböző ösztöndíjakra, mert Münchenben festészetet szeretett volna tanulni. 1870-ben megnyerte a Batthyány-mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot, (1870-74, Kerepesi temető, VIII. Fiumei út 16.).
A Batthyány-mauzóleum megépült változatának távlatrajza, Schickedanz Albert terve
1878-ban az Iparművészeti Múzeumban (ez akkor a Képzőművészeti Társulat Sugár úton felépült palotájában volt), kapott titkári állást. Ebben az időben iparművészeti terveket készített, számos szoborpályázaton vett részt Huszár Adolffal, majd Zala Györggyel. 1879-ben készítette el a Kálvin-téri kút pályázati tervét. Az iparművészeti szakiskolában 1880-ban kezdett tanítani, majd 1884-től 1901-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz és alaktan tanára lett.
Részt vett Freund Vilmossal az 1883-as Országháza pályázaton és az Iparművészeti Múzeum és iskola épületére 1891-ben kiírt pályázaton is, de egyre inkább a festészet és az iparművészeti tárgyak tervezése felé fordult. 1884-ben a főváros látképpályázatára festette meg a város jellegzetes pontjait ábrázoló képsorozatát. Az ő tervei alapján készült el 1886-1888 között a Magyar Tudományos Akadémia díszterme mennyezetének ornamentikája.
A Ferenciek tere, Schickedanz Albert festménye
1885-ben az Országos Kiállításon felállított Közalapítványi uradalmak pavilonját ő tervezte, később ezt a faépületet a Pozsony- (ma János) hegyen állították fel, vendéglővé átalakítva. Részt vett 1893-ban a Millenniumi kiállítás történeti főcsoport épületei, valamint az Eskü-téri és a Fővám-téri hidak tervpályázatán.
A János-hegyi vendéglő képeslapon, Schikedanz Albert terve alapján.
1893-1903 között társas viszonyban dolgozott Herzog Fülöp Ferenccel. Legfontosabb építészeti munkáit ekkor tervezte. Az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács 1894-ben bízta meg az új Műcsarnok megtervezésével. A neoreneszánsz épület belső tere három teremsorra oszlik, melyet két kereszthajó tagol. Mint ebben a korszakban oly gyakran, a homlokzatot színes Zsolnay-pyrogránit lapokkal díszítették. Egy évvel később a miniszterelnöktől Schickedanz Albert és Zala György szobrászművész kapott megbízást a Millenniumi emlékmű tervezésére. Schickedanz számos változatot készített, első tervein kapuépítménnyel kívánta lezárni az Andrássy-utat. 1899-ben épült meg a kolonnád, de a teljes építmény csak hat évvel később készült el. Az ő tervei szerint valósult meg az épülő földalatti vasút Gizella téri és Oktogon téri – vasszerkezetbe foglalt színes Zsolnay-pyrogránit lapokból készült – lejárata.
A Műcsarnok távlati képe, Schikedanz Albert terve
A Műcsarnok épülete, 1896
Szépművészeti Múzeum egyemeletes, előépületes változata, Schikedanz Albert terve
A Millennium évében került napirendre a Szépművészeti Múzeum kérdése, létesítését a 1896 évi VIII. törvénycikk egyik pontja írta elő. 1898-ban írták ki a pályázatot a Szépművészeti Múzeum megtevezésére, amin Schickedanz Albert munkája második lett, mégis ő kapta a tervezési megbízást. Schickedanz hosszan érlelte az épület tervét, mielőtt a kétudvaros, hellenizáló előépítménnyel bővített végső változatot kidolgozta. A múzeum csarnokait különböző stílusban tervezte meg, így volt román, barokk, reneszánsz csarnok is.
Szépművészeti Múzeum román csarnoka (Művészet, 1906)
A tervezett Erzsébet emlékmű távlati képe a Duna felől, Schickedanz Albert terve (BTM Kiscelli Múzeum Építészeti gyűjtemény)
A Várban, a Szent György téren emelendő Erzsébet emlék első pályázatára (1900-1902) Schickedanz hellenisztikus oszlopcsarnokot tervezett. A terv egyik érdekessége, hogy helyszűke miatt a Sándor palota lebontásával számolt. Schickedanz Albert az 1900-as évek elejétől elsősorban festészettel foglalkozott. Utolsó megvalósult építészeti munkája saját műtermes villája (1906, II. Nyúl u. 16.) volt.
Bp.II.Nyúl u.16 Műteremház
A Millenniumi emlékmű változata, Schikedanz Albert terve
Millenniumi emlékmű a Hősök terén
A képek mindegyike nagyítható
Lighthouse 
Egy hozzászólás