Cseh származású szerző, aki Bécsben és Párizsban működött. Új irányt szabott az opera műfajának azzal, hogy a mű drámai hitelességét részesítette előnyben a hatásvadász énekesbravúrokkal szemben. Ma is játszott, legismertebb operája az Orfeusz.
Christoph Willibald Gluck (Erasbach, 1714. július 2. – Bécs, 1787. november 15.)
Joseph-Siffrein Duplessis festménye
Az alábbiakban a zeneszerzővel kapcsolatos anekdotákat, rövid történeteket olvashatnak.
1775 első napjaiban újították fel az Iphigenia Aulisban-t. Gluck több helyen megváltoztatta és kiegészítette a partitúrát, és – fölöttébb kedve ellenére – meghosszabbította a balettszámokat. Azt hitték, mindenkinek a kedvében akar járni, és az idősebb Vestris megkérte, hogy iktasson be egy chaconne-t a fiának.
– Gondolja, hogy a görögök chaconne-t táncoltak? – horkant fel a zeneszerző.
– Miért, nem? – döbbent meg őszintén az idős táncos. Mert akkor nagyon sajnálom őket.
– Na jó, meglesz a chaconne-ja – mondta Gluck. – Bár ez a szegény opera már így is bűzlik a zenétől.
Gluckot szélütés érte, és nem volt szabad felkelnie. A barátai megpróbálták azt a látszatot kelteni, hogy nem aggódnak az életéért, és egy vallásos triójáról kezdtek beszélni. Azon vitatkoztak, hogy a Megváltó szólamát milyen fekvésben kellene énekelni.
– Nos, kedves barátaim – mondta Gluck –, mivel nem tudjátok eldönteni, hogyan fakasszuk dalra a Megváltót, én elmegyek hozzá, és egyenesen tőle kérdezem meg.
1787. november 15-én halt meg, ugyanilyen békésen.
Forrás: Norman Lebrecht – A komolyzene anekdotakincse (46. oldal) Európa Könyvkiadó Budapest, 2012 ISBN 978 963 07 9362 9

