Közzétette:
Esterházy Pál (1635-1713) a XVII. századi Magyarország egyik legfontosabb politikai szereplője, egyik legnagyobb hatalmú főura. A grazi jezsuiták oktatták, két évig a nagyszombati egyetemre is járt, fiatalon harcolt a törökkel, részt vett Bécs védelmében és Buda ostromában. Bátyja halála után, 17 évesen ő lett a család feje. Magas tisztségeket töltött be, udvarhű politikai szerepéért a császártól birodalmi hercegi rangot kapott. Pályája során jó érzékkel aknázta ki a képzőművészet propagandaerejét, bőkezű mecénás volt, íróként, zeneszerzőként maga is hódolt a múzsáknak. Benjamin Block képén ezt az öntudatos arisztokratát láthatjuk karddal az oldalán, magyar viseletben, dolmányban és süveggel, vadászkutyával.
Esterházy Pál volt a család kismartoni rezidenciájának megújítója is. A kastély építészettörténeti jelentőségéről már volt szó, de figyelemre méltó a homlokzati reliefekben megfogalmazott gondolat is. Az itáliai mintaképeken megszokott ókori uralkodók és hősök helyett ugyanis itt a honfoglaló magyar vezérek mellképei sorakoznak, s közéjük a megbízó apja és önmaga portréját is beillesztette, amivel családja erejét és felelősségét hirdette a magyar történelem alakításában. Mélyen vallásos és harcos katolikus emberként számos egyházi műalkotás is készült a megbízásából.
Ő volt az építtetője a boldogasszonyi ferences templomnak, s az ő jóvoltából kapott pompás stukkó-freskó-díszű mennyezetet a nagyszombati jezsuita templom hajója. A mariazelli bazilika kegyoltárának megújítása, a fraknói Mária-oszlop emeltetése és az istenanya kegyképeiről kiadott munkái a tridentinus szellemű Mária-tiszteletének a jelei. A fraknói várban őrzött kincstár és ritkasággyűjtemény gazdagsága is egy ízig-vérig barokk szellemiségű főúr hatalmáról és gyűjtőszenvedélyéről tanúskodott.
Mecénási tevékenységében ő is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az elődök és kortársak dicső tetteinek példáján keresztül a törökkel szembeni harcra buzdítson. Bátyjának, a vezekényi csatában hősi halált halt Lászlónak emlékét több műalkotásban is megörökítette. Ezek közé tartozik az a pompás díszkanna, amelyet az augsburgi Abraham Drentwett ötvösmesterrel készíttetett 1654-ben. A mű ágaskodó paripát megülve, kucsmában és páncélingben, vezéri buzogányt tartva jeleníti meg az ifjú hőst, lábánál a legyőzött ellenséggel, a földre esett török harcossal. Voltaképpen a monumentális, heroikus hangvételű barokk lovasszobor típusa jelenik itt meg a kisművészet közegébe átültetve.
Johann Bernhard Strauss: Elefántagyar Ovidius Átváltozások c. művének jelenetével, Iparművészet Múzeum
A barokk különleges formákhoz és kifejezésmódokhoz való vonzódása ölt testet abban a hatalmas, másfél méter hosszú elefántagyar-faragványban, amelyet hercegi címének elnyerése alkalmából rendelt meg Johann Bernhard Strauss augsburgi mestertől. Az agyaron antik diadaloszlopok mintájára spirálisan körbefutó reliefszalag mutatja be Ovidius Átváltozások című művéből azt a 33 jelenetet, amelynek mindegyike metaforikusan magának Esterházy Pálnak a személyére és pályafutására vonatkozik.
Johann Bernhard Strauss: Elefántagyar Ovidius Átváltozások c. művének jelenetével, Iparművészet Múzeum
Írta: Jernyei Kiss János
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (180-181. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711
A Kiadó engedélyével!
Lighthouse 