A dunamenti reformáció történetét bemutató kiállítás nyílt meg Kálvin hagyománya címmel a Budapest Történeti Múzeumban október 30-án. A Dunamenti Református Egyházkerület műtárgyaiból rendezett tárlat keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a reformáció nagyasszonyainak életrajzaival, portréikkal, a reformáció divatjával, valamint a 20. század első felének méltán csodált báli ruhadivatjával is. A kiállítás 2010. február 15-ig látogatható.
A Kálvin hagyománya-Református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítás a reformáció kulturális örökségét tárja a látogatók elé bemutatva a reformáció történetét, tárgyi kultúráját a kezdetektől egészen a 20. századig. A református örökség egyik fontos hozadéka a nők megbecsülése, a nők elismerése, így a kiállításon különleges női sorsokkal, portrékkal, egyedi tervezésű ruhákkal találkozhatnak az érdeklődők.
A reformáció hatására a társadalom gondolkodása a nőkről gyökeresen megváltozott, a korábban értéktelennek hitt nők kiemelt szerephez jutottak azáltal, hogy a kálvini felekezetek szeretetszolgálati, szegénygondozási feladatait rájuk bízták. A reformációnak nagy jelentősége volt a közösségek életére is: az erkölcsi szabályozások, egyházi fegyelmezések a bűnösöket szigorúan büntette. A szigorú erkölcsök betartatásának negatív oldalával számos festményen, fametszeten szembesülhetnek a látogatók a tárlaton: jellemző a korszak ellentmondásaira, hogy a reformáció ideje alatt is számos boszorkányper zajlott, amelyek házasságtörés, paráznaság, rontás, boszorkányság, az ördöggel cimborálás vádjával elítélt asszonyokat büntette és küldte őket máglyára.
Ennek ellenére a reformáció gyökeresen megváltoztatta a nők életét, ezt bizonyítja azon korszakalkotó nők életrajza, akiknek munkássága jelentősen befolyásolta a magyar kultúra kiteljesedését.
A reformáció asszonyai – magyar kulturális kincsek világszerte
A koraújkori Magyarországon a reformáció kiemelt személyisége volt Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) Sárospatak birtokosa, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, a református egyház nagy patrónusa, iskolák, templomok alapítója. A reformáció szellemi mentoraként tevékenykedett, támogatta a Bibliai fordítások megjelenését, a Biblia terjesztését. Az ő élete és munkássága kapcsán egy új női hivatás született meg: egy fejedelmi birtok igazgatását önállóan vezető „üzletasszony” fogalma. Varróműhelyében a korszak legmagasabb színvonalú kézimunkáit hozták létre, emellett élen járt a gyógyításban és a segítségnyújtásban, gyógyító receptekkel segítve a rászorultakat.
A 19. században megjelenő válságban; a kapitalizálódó mezőgazdásági termelés csődje, a tömeges elszegényedés időszakában különösen fontos szerephez jutottak a református lelkészek feleségei. Kalotaszegen Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (1843-1910), a gyerőmonodtori református pap leánya igyekezett megállítani a válságot: megszervezte a hímzések házi ipari készítését, piaci terjesztését Angliától Bukarestig. Munkásságának köszönhető, hogy a teljes magyar főnemesség, sőt a Habsburg királyi család is használta a kalotaszegi női hímzéseket. Úri szalonokat, magyar szalonokat díszített a kalotaszegi hímzés, amelynek mintája később a magyar nemzeti kultúra közkincsévé vált.
A népművészeti hímzések mellett a kiállítás legérdekesebb darabajai közé tartoznak Tüdős Klára (1895-1980) báli ruhái. A 20. század elején élt divattervező, színházi jelmeztervező a közép-és felsőosztály számára tervezett báli ruhákat. Tüdős Klára tervezte ruhák ihlető forrása a népi hímzések voltak. A tervezőnő hímző asszonyokat keresett fel és eredeti népművészeti mintákat és viselt-darabokat gyűjtött. A kiállításon azt a „sárközi hímzéssel” készített alkalmi ruhát is megcsodálhatják az érdeklődők, amit a rigai konzul felesége rendelt a tervezőtől.
Kálvin év
Kálvin János (1509-1564), reformáció egyik vezéralakja ötszáz évvel ezelőtt született, ezért a jubileumi év keretében számos kiállításon, programon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők Kálvin életét valamint a reformáció történetét. A Dunamelléki Egyházkerület által összegyűjtött műalkotásokból rendezett Kálvin hagyománya- Református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítás egy speciális témakört dolgoz fel: a dunamelléki református népesség kultúráját, vallási életét, történelmi szerepét mutatja be.
[Forrás: OrientPress Hírügynökség]
Kapcsolódó cikk: “A Kegyelmes Asszony filmet rendez”