Sziklakórház a Budai Vár alatt

Közzétette:

1939-1945 A II. Világháborús légókórház

lego

barA Sziklakórház a Budai Vár alatt található. A várhegy mélyén kb. 10 km hosszúságú barlang és pincerendszer kanyarog, melyet az ott lakók folyamatosan használtak, bővítettek, átalakítottak. A II. világháború előestéjén a járatokat megerősítették, a lejáratok számát korlátozták, a sokszor különálló járatszakaszokat egybenyitották. Mindezt azért, hogy a 10-15 m mélységű járatrendszer óvóhelyként szolgálhasson az esetleges bombázások során.

Az I. kerület és a vár volt akkoriban a „kormányzati negyed”. Így légoltalmi és egészségügyi ellátási megfontolásokból Dr. Szendy Károly a Székesfőváros Polgármestere elrendelte egy sebészeti szükségkórház – másnéven „Légókórház” – építését a vár alatt.

kipA létesítményt költségkímélési szempontok miatt a barlangrendszerhez igazítva alakították ki – barlangteremből szoba lett, járatból folyosó. Az építkezés 1939 és 1944 között megfeszített ütemben folyt és 1944. februárjában megnyílt a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza. Három nagy és egy kis kórterme, korszerű műtője volt. Igazán intenzíven csak a ’44 májusi amerikai légitámadások után került használatba. Feladata az általános sürgősségi ellátás lett, így polgári és katonai személyeket is fogadott, akik a légitámadásokban megsérültek. A kórház műszakilag és orvostechnikailag nagyon korszerűnek számított. Gyenge pontja a melegítőkonyha volt, mely a város bekerítése után túl kicsinek bizonyult.

kovA kórházat a Szent János Kórház felügyelete alá rendelték, vezetőjének Dr. Kovács István egyetemi adjunktust, sebészfőorvost nevezték ki (a képen). Ő a frontot is megjárta orvosként. Helyettese Dr. Seibriger András lett. Munkatársaikkal – közel negyven orvossal – váltásban dolgoztak a létesítményben. Az orvosi ellátást a Vöröskereszt önkéntes ápolói segítették igen nagy számban.

Bejárat 44A létesítményt 300 ember befogadására tervezték. Budapest ostroma alatt azonban teljesen megtelt sebesülttel, szemtanúk beszámolói szerint 650-700 embert is bezsúfoltak. Továbbá, aki nem fért a kórházba, a barlangrendszerbe nyíló több átjárón keresztül barlangtermekben, faágyakra, hordágyakra és szalmazsákokra fektetve helyezték el. A halálozási arány igen magas volt a járványok, eszköz és gyógyszerhiány miatt.

korA kórházban civilek és katonák voltak vegyesen, a nők számára külön kórterem volt fenntartva. A sebesültek összetolt emeletes ágyakon feküdtek, két ágyon hárman fent, hárman lent, plusz az ágyak között hordágyon vagy szalmazsákon a többiek. Német katonákat is elláttak itt, de ők nem feküdtek bent. Számos sváb magyar katonát – akik a Waffen-SS kötelékébe kényszersorozással kerültek – szintén a kórházban láttak el. Mivel a létesítménynek saját áramfejlesztője volt, az ostrom során itt még akkor is tudtak ellátást biztosítani és röntgenfelvételt készíteni, mikor a többi kórházban ez már nem volt lehetséges.

hoA kórházi megnyitón jelen volt és ápolónőként dolgozott is itt özv. Horthy Istvánné (Edelsheim-Gyulai Ilona) az I. Honvédhadtest vöröskeresztes főápolónője (képen). Szintén itt dolgoztak az Andrássy és Sziráky grófnők sok más nővérrel együtt. A kórházban közel 30 munkaszolgálatos orvos tevékenykedett. A kerületi rendőrkapitány megakadályozta, hogy a nyilasok deportálják őket, átöltöztek magyar katonaorvosi ruhába, így nyugodtan tudtak dolgozni. A rendőrkapitány, Dr. Koppány Kálmán Imre ezért a tettéért rákerült az igazak falára. Az orvosok sok ezer magyar katona és civil életét mentették meg. A kitörés napján a járóképes betegek elmentek. A többieket később a még 1945. júliusáig működő kórházból folyamatosan szállították el.

A kórházat 1945. júniusában bezárták. Az orvosok egy része nyugatra menekült. A kórházat vezető dr. Kovács István és dr. Seibriger András a háború után 2-3 évig tilalmi listára kerültek és nem gyakorolhatták hivatásukat.

Téveszme: A kórházat nem „lángszórózták ki az oroszok”. Ez a félreértés onnan származik, hogy a barlangrendszerben el volt különítve a németeknek egy rész kórház funkciókra, de kiépítés nélkül. Az ott maradtakat (járóképtelenek) ölték meg lángszóróval a szovjetek, miután többen még fekve is védekeztek fegyverrel, gránáttal. A cél az volt, hogy a szovjetek ne találjanak katonát a Sziklakórházban, így hamar civilbe öltöztettek mindenkit. Így senkinek nem esett bántódása.

1946-1952 Gyógyszertermelő üzem

gyA kórház felszerelését jórészt elvitték, ezért néhány kórtermét egy magáncég vette bérbe és 1949-ig tífusz elleni védőoltást készítettek Jugoszláv exportra. Az 50-es évek elején a létesítményt titkosították. Az LOSK 0101/1-es rejtjelszámot kapta a „szigorúan titkos” minősítés mellé. A titkosítást csak 2002-ben oldották fel. A hidegháborús feszültség hatására döntöttek a bővítéséről így 1952-ben új kórtermet alakítottak ki és megkezdték a létesítmény felszerelését.

1956-1957 Forradalmi kórház

56Noha még nem volt teljesen a működésre felkészülve, az 1956-os forradalom alatt 1956. október 25-én megnyílt a kórház és ellátta a sebesült civileket, katonákat. A II. világháborúban is itt szolgáló dr. Seibriger volt az egyik orvos. Hat fiú és egy lány is született ez alatt a viharos időszak alatt az akkor még bombabiztos létesítményben. A forradalom leverése után rövid ideig még működött. Az év végére az itt lábadozókat elszállították és — Bácskai Endre kivételével, akit kiszöktettek — börtönbüntetésre ítéltek. Ők 1963-ban, hét év után szabadultak amnesztiával.

1958-1962 Hidegháborús bővítési munkálatok

losk1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy vegyi vagy atomtámadás esetén is használható legyen. Ekkor épült az egészségügyi áteresz, lég- és vízkezelő rendszer. Kiépült a Dunához egy közvetlen vízvezeték és szivattyúrendszer, harcigázszűrő és energiaellátó rendszerek. Utóbbi szíve a máig működőképes két GANZ gyártmányú dízelmozdony motor és a hozzájuk kapcsolódó generátorok. Így a teljes kórházat üzemeltetni lehetett volna a külső áramellátás zavara esetén.

A kiépítéshez 1956-ban elítélt, máshol elhelyezkedni nem tudó munkásokat használtak, hiszen igen nehéz volt a hegy mélyében dolgozni. A Főváros részéről az építésvezető Bakonyi István volt. A kórházat egy gondnok – „Szabó bácsi” felügyelte. Ábra: átépítési terv részlet.

1962-2007 Kórház, atombunker és polgári védelmi raktár

szelloAz elkészült, akkor igen korszerű kórházat továbbra is a János Kórház kezelte. A tervek szerint kijelölt orvosai, ápolói jöttek volna fel a létesítménybe túlélni a vegyi- vagy atomtámadást. A 72 óra teljes és három hét részleges elzárás után megnyitva a kórházat ellátták volna a sérülteket. A kórház színvonalára jellemző, hogy légkondícionáló berendezéssel is ellátták, amivel még manapság sem büszkélkedhet minden kórház.

A haditechnikai fejlődés (a neutronbomba) miatt már a 60-as évek végére elavult lett a létesítmény. Megszüntetni azonban senki nem szüntette meg, így a János Kórház, mint megbízott kezelő, a gondját viselte, a Polgári Védelem pedig raktárnak használta.

joA létesítménybe vezényelt orvosok és ápolók a 80-as évek közepéig tartottak évente polgári védelmi gyakorlatot a kórházban, ki-ki elpróbálva a saját szerepét konfliktus esetén. Egy gondnok család lakott az előterében lévő szolgálati lakásban 2004-ig és szigorú titoktartási kötelezettség mellett karbantartották a kórházat. Mohácsi bácsi naponta szellőztetett és az elektromos és gépészeti rendszert karbantartotta, Mohácsi néni pedig takarított, sterilizált és két hetente újraágyazott. 2004-től az időszakos karbantartást már a János Kórházból kijáró szakemberek végezték. 2004-2006-ig a Krétakör Színház használta alkalmanként előadásra. E mellett a 2006-os Kultúrális Örökség Napján is látogatható volt. Korszerűsítésre, felújításra azonban 2007-ig nem került sor.

A Sziklakórház napjainkban

be2007-ben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezdeményezésére számos szakmai szervezet bevonásával (ld. Partnerek) felújításra került a létesítmény. Részlegesen már a 2007-es Múzeumok Éjszakájától megnyílt a látogatók előtt. További munkálatok után 2008. március 11-én folyamatosan megtekinthető mint kiállítás – Titkos Katonai Kórház és Atombunker címmel.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s