A búcsú, a bujdosás, az útra indulás alapélménye a magyar költészetben

Közzétette:

Siralmas énnéköm te tûled megválnom,
bornemisszapeterÁldott Magyarország, tõled eltávoznom,
(Bornemisza Péter: Siralmas énnéköm…)

A búcsú, a bujdosás, az útra indulás valamennyiünknek volt vagy lehet alapélménye. Aki nem költő, az magában dolgozza fel érzéseit, és legfeljebb szeretteivel valamint szűkebb baráti körével osztja meg fájdalmát, esetleg titokként zárja magába örökre. Talán történelmi sajátosságainkból is fakad, hogy költőink gyakran kényszerültek bujdosásra. Volt aki …nem lelé /Honját a hazában, ” és itthon vált bujdosóvá, volt aki pedig külföldre kényszerült és az idegen földön hontalanként lett az enyészeté. Az előbbihez tartozott József Attila, aki 1925-ben megírta a húsz évesek nemzedékének balladáját Tiszta szívvel címen. Versét azzal kezdi: “Nincsen apám, sem anyám, se istenem, se hazám”. Hasonlóan vall egy XVIII. század eleji ismeretlen szerző bujdosó versében: “Sem apám, sem anyám, sem jó atyámfia /Hát csak magam vagyok az idegen földön!” Ő az utóbbiakhoz tartozott, aki külföldön csak a fenevadak társaságára számíthatott. Az alábbiakban figyeljük meg, miként élték meg költőink a bujdosás élményét? –Az Őszi harmat után című költemény névtelen szerzője gyönyörű természeti képpel leplezi a távozás miatti fájdalmát. Őszi harmat után jön a tél, “a halál”évszaka. “Én Istenem meggyek / S immár hová leszek,/…. “Én szemeim sírnak, / Könnyeim csordulnak” -írja keserűen. Márai Sándor valahogy úgy fogalmazott, hogy korunkban minden költő és író egyfajta Rodostóban él, mint Mikes. Az 1950-ben írt Halotti Beszédében megrázóan ábrázolja az emigráns sorsot. Emigrációban szétesik a nyelv, a tudat, gyengül az emlékezet, hiszen elapadnak azok a források, amelyek egy egész nemzetet összefognak (Kultúra) “És elszáradnak idegeink, elapad vérünk, agyunk, /Íme por és hamu vagyunk.” -mondja végül. A búcsú, az útra indulás lírai élmény közel sem ilyen megrázó, hiszen még nem pontosan tudjuk, hogy mi vár ránk, de bennünk feszül az elszakadás kínja. Mennénk, mert menni kell, de maradnánk is.Pedig hát a búcsú, egyben elbocsátá, feloldozás a kötelékek alól, legalábbis a szó eredeti jelentése szerint. Janus Pannonius 16-17 évesen Váradon töltötte a vakáció egy részét eleget téve nagybátyja meghívásának. Mint tudjuk Vitéz János püspök Váradot a humanizmus szigetévé varázsolta a Hunyadiak korában. Az ifjú költő meghívást kap Budára, és ennek nem tud ellenállni. Az utazás lírai élményét a Búcsú Váradtól című elégiájában örökíti meg. Köti a táj, marasztalnák Várad értékei, de izgatja egy ismeretlen új világ is. A benne indukálódó feszültséget a refrén hivatott csökkenteni. “Hajrá, fogyjon az út, társaim, siessünk!”-visszhangzik minden versszak végén. Mi az ami ennyire a szívéhez nőtt, és emiatt nehéz elutaznia, “S el kell hagyni szép Körös vidékét” Minden aki / ami kedves nekünk attól elköszönünk. “Hőforrás-vizeink, az isten áldjon”, “Könyvtár, ég veled…”, “Isten áldjon, aranyba vont királyok,”. A búcsú azonban lehet ennél tragikusabb is, mint szegény Csokonaié, aki végső kétségbe esésében a Remény istenasszonyhoz fohászkodik, hiszen ez az utolsó mentsvárunk. Ám amire kitárja lelkét, elfogy az életereje, és így búcsúzik: “Bájoló lágy trillák! /Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák!-/Isten véletek!” De nézzük meg, hogyan élte meg Bornemisza Péter költő, tanító és protestáns prédikátor, művelődés-szervező a búcsúzás és az elbújdosás együttes kényszerét? Siralmas énnéköm…(1560-as évek) kezdetű versében így ír: “Siralmas énnéköm te tûled megválnom, /Áldott Magyarország, tőled eltávoznom; /Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! “Az utolsó sor refrénként tér vissza minden strófa végén. Lakáson át szeretjük meg hazát. Vajon lesz-e, s ha igen, mikor? Csupa kétely a költő. Magyarország a németek és a törökök martaléka. Urai pedig elhagyták az igaz Istent. Nem törődnek az országgal. Az Énekek éneke szerint ahol nincs vezetés, elvész a nép, így megérthetjük Bornemisza helyzetét is. Buda elveszett, és a haza is. Bornemisza Péter Balassi Bálint házitanítója is volt, Balassié, aki többször is arra kényszerült, hogy elbujdosson.Legszebb ilyen témájú verse az Ó én édes hazám, te jó Magyarország kezdetű költeménye, amelyet valószínű, hogy1589-ben írt mielőtt hosszabb időre Lengyelországba távozott. A búcsú Magyarország allegorikus képével kezdődik, nem a magánéleti kötődésekkel. Magyarország mint a kereszténység védelmezője jelenik meg előttünk, kezében véres szablyával. Csodálatos, hogy miként halad a költő az egyre intimebb kötõdések felé. Figyeljük meg a sorrendet! Miután elbúcsúzik a hazától, elköszön tőle mint “vitézlő oskolá”-tól. Innen az út egyre szűkebb körökbe vezet. A külvilág köreiből a lélek köreibe. Búcsúzik az egri vitézektől, a katonaélettől, ahol a gyönyörű tájak a “Vitéz próbahellye”-i. Majd elköszön az atyafiaktól, a barátoktól, a rokonoktól, a szép szüzektől, élete legnagyobb szerelmi kudarcától-valószínű Annától-, és itt “megszakad” az írás!, végül búcsút vesz az “átkozott sok versektől”. Ez fájhatott neki legerősebben, de a haza volt számára a legfontosabb. Ezekből az elemekből összeilleszthetjük Balassi személyiségét. A bevezetőben már utaltunk rá, hogy a történelmi körülmények szerepet játszottak a búcsúzás, az eltávozás és a bujdosás lírai élményében. Most hozzátehetjük, hogy ezt az élményt ki-ki a maga egyéniségén át élte meg, és tolmácsolta az olvasónak. Így lettek lírai alkotások. Ezáltal megismerhettük a humanistát, a protestáns tanítót, a reneszánsz katonaköltőt, a bujdosó kurucot, továbbá azokat, akiket társadalmuk már az újkorban kényszerített itthoni vagy külhoni bujdosásra, illetve búcsúra. A búcsú életünk része, senki sem tudja lelki trauma nélkül átélni. Azonban az már egyáltalán nem mindegy, hogy kitől és mitől búcsúzunk, mikor és hogyan éljük át, és hogy mire kényszerülünk ezáltal.

Forrás: Cs. Szabó László – Európai napkelet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s