Közzétette: Örömmel köszöntöm Önt, ki azzal, hogy megnyitotta ezt az oldalt, betekintést nyerhet a bukovinai székelyek sokszínű és csodálatos mesevilágába.
A tojás
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. S volt neki egy tyúkja. Az akkorát tojott az úton, hogy megállította a forgalmat. Akkor jöttek a szalmásszekerek, s minden…, terebúza, kukorica, de már nem tudtak tovább menni. …és akkor jött a csorda, és az is meg kellett álljon. Egyszer csak jött Jancsika hazafelé a bárányokkal.
Volt neki egy budlibicskája, …és akkor azt mondja:
– Hozzatok hamar egy lajtorját! Megnézem ezt a tojást, hogy mi van benne!
Hoztak hamar egy lajtorját. Jancsika felmászott, s elkezdte kotorászni a tojásnak a tetejit. Egyszer csak beleesett a bicskája. Azt mondja:
– Ezt én nem hagyom, – és belemászott.
Akkor találkozott a tojásban a keresztapjával − amibe volt. …és akkor azt mondja:
– Jó napot, keresztapám!
– Te mit keresel itt, Jancsika?
– Én a budlibicskámot.
– Azt te keresheted, mert nekem egy hete beleestek az ökreim, és én se találom.
– Gyere, másszunk ki!
Pont akkor ért oda egy szalmásszekér, és akkor kimásztak, s ott megsütötték a tojást, s hát ott helybe megették. Így lett vége a tojásnak.
Itt a vége, fuss el véle.
Úgy láttam, mind most.
Forrás: bukovinai székelyek meséi
Lighthouse 