Közzétette:
1973. január 10.
A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti 
parkját 1973. január 10-én: a 81 000 hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot.
A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: tágas legelőterület, amely az egyik ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak eredeti vonásaival együtt máig megőrizte. Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint például a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot.
A Hortobágy hazánk egyik legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztóak, az éjszakák hűvösek. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó; a Keleti- és Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét. Különleges madárvédelmi rezervátumok és a négy bemutató területen – a Nyírőlapos-Nyárijárás pusztán, a Hortobágyi halastó környékén, az Egyek-pusztakócsi mocsaraknál és a Tisza-tónál – tanösvények segítik a látogatók számára az ismerkedést ezzel a különleges természeti értékkel.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998)
Lighthouse 