Trianon emléknapján

 

 

Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk Trianon Emléknapján.

Kosztolányi Dezső – Rapszódia

Nincs, ahova hazatérjek,

ténfergek, mint a kísértet

éjszaka.

Süt a napfény, mégse látnak,

a magyar a nagyvilágnak

árvája.

Megy az élet, jő az élet,

ebek vagyunk és cselédek,

bolondok.

Jajgatok, de nincs, ki hallja,

vizes a kalapom alja

a könnytől.

Jaj, ha szám egyet kiáltna,

kitűzném a kapufára

szívemet.

Csak csöndesen, szívem, aludj,

jó nekem így, jó nekem úgy,

akárhogy.

Így végezték bús hatalmak,

olcsó víz a magyar harmat,

sárba hull.

Mit bánják ők? Nevetnek ők,

várnak ákácos temetők

mireánk.

Édesanyám, minek szültél?

Elhervadtál, megőszültél

hiába.

(Magyar Elektronikus Könyvtár)