Tátogatófélék – Scrophulariaceae
A digitalis szó ujjat jelent, de a legtöbb embernek a szó nem a virág alakját, hanem a szívgyógyszert juttatja eszébe, mint ahogyan ennek a növénynemzetségnek a tagjai (főként a piros és a gyapjas gyűszűvirág) valóban fontos gyógyhatású glikozidákat tartalmaznak. A rozsdás gyűszűvirág levele is drog lehetne, de olyan nagy növényföldrajzi ritkaság, hogy a legszigorúbb védelemre szorul!

Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
Leírása: Erőteljes, igen nyúlánk (- 1.5 m), dús virágú, feltűnő évelő növény. Tőlevelei keskeny-lándzsásak, igen lassan nyélbe keskenyedők, az erek mentén gyapjasodók. A szárlevelek szórt állásúak, keskenyek, épek vagy gyengén fogacskás élűek. A virágfürt gerince kopasz. A párta sárgás-rozsdabarna, bíborbarna erezetű, 2 cm hosszú, rövid harang (gyűszű) alakú, nyitott torkú, ferde karimájú, alsó ajkának középső cimpája kb. akkora, mint a párta csöve, és belül sűrűn gyapjas-bozontos. A csészecimpák tompán lekerekítettek, széles-hártyás szélűek. A termés tok. Magja hosszú ideig – állítólag 100 évig is – megtartja csíraképességét.

Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
Virágzási ideje: Július-augusztus.
Élőhelye: a meleg, száraz, napos erdőszélek, cserjések, gyertyánostölgyesek és cserestölgyesek szegélyén van meszes, törmelékes, laza, olykor (Szársomlyón)) görgeteges talajon.
Elterjedése: Olaszországtól Szlavónián, Horvátországon és a Szerémségen keresztül a Balkánig, Elő-Ázsiáig és a Kaukázusig terjed. Kelet-mediterrán domb- és hegyvidéki faj.

Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
Előfordulása: Nálunk még a Mecseket sem éri el, csak a Szársomlyón, Mecsekalján (Nagynyárád, Borjád, Hercegtöttös) és Mohács mellett él.
Védelme azt igényli, hogy a leggazdagabb lelőhelyén, a nagyharsányi Szársomlyón ne essen a kőbányászat áldozatául. Virágzáskor feltűnő fürtjeit csokorvirágnak, leveleit drognak, tövét dísznövényként gyűjteni tilos. A kiemelten védett fajok közé tartozik, pusztítását a Büntető Törvénykönyv elzárással bünteti.

Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
Forrás: Csapody István – Védett növényeink (151. oldal) Gondolat Budapest, 1982 ISBN 963 281 066 X

Kedves Péter! Az oldalán látszik, hogy szereti, foglalkozik vele és sok munkája van benne. Én a rozsdás gyűszűvirágot keresve jutottam el ide, és más honlapokra is. De úgy érzem a képeket nem ön készítette és nem találtam meg a képek ereseti forrására utaló linket, megjegyzést sem , nem úgy mint az ön más bejegyzéseinél. Szerintem igazán odaírhatná honnan vette a képeket a növényről, úgy lenne fair.
Igaza van Uram!
Valóban. A szerzői jogokat igyekszem mindig tiszteletben tartani. Növények fényképei között kutatva ez azonban nem mindig sikerül. Sok fotó közül válogatva ez számomra sajnos nem is oly egyszerű. Gyakorta szembesülök azzal: a cikkben végül felhasznált képek forrására már nem emlékszem. Nem ritkán, a cikk közzétételét megelőzően is változtatok. A csodálatosan szép fotótól is van még szebb.
Megjegyzését köszönöm. Sajnálom, hogy 64 évesen már nem vagyok eléggé figyelmes.