Andrés Segovia Torres (Linares, 1893. február 21. – Madrid, 1987. június 2.)
Spanyol gitárművész. Autodidakta volt, 1909 után a világ szinte valamennyi zenei centrumában hangversenyezett. Számos kortárs zeneszerző írt számára darabokat (Turina, Roussel, Castelnuovo-Tedesco, Tansman). Repertoárját a Gitarre -Archivban (Mainz) adta közre. A sienai Academia Musicale Chigianában, valamint a berkeley-i University of Californián tanított. A 20. század egyik legjelentősebb gitár virtuóza, aki a gitárjáték új technikáját fejlesztette ki.
Andrés Segovia egy 1963-as képen
Egy berlini szólóestjén, amikor épp egy pianissimóval készült befejeznia koncertjét, hangos reccsenést hallatszott, és Segovia kiszaladt. Gregor Pjatigorszkij fölkereste a színfalak mögött. Mikor rátalált, Segovia egyre csak azt motyogta: – A gitárom, a gitárom! – mintha más szót nem is ismerne.
Később elmesélte Pjatigorszkijnak, hogy a barátja, aki a gitárt készítette, pontosan abban a pillanatban halt meg Madridban, amikor a gitár Berlinben megrepedt.
Segovia 1937 és ’62 között használt német készítésű gitárja
Források: Brockhaus Riemann – Zenei Lexikon III. kötet (347. oldal) Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1985 ISBN 963 330 572 2
Norman Lebrecht – A komolyzene anekdotakincse (325. oldal) Európa Könyvkiadó Budapest, 2012 ISBN 978 963 07 9362


