Greenland landscape

Az örök jég peremén

Közzétette:

 

 

A világ legnagyobb szigetét inkább Izlandnak (Jég-földnek) , mint GreenlandGrönlandnak (Zöld-földnek) kellene nevezni, hiszen területének alig 16 százaléka, hol szélesebb, hol keskenyebb parti sáv jégmentes. Keleti partján sziklás magashegyek emelkednek, nyugati partvidékén lankásabb a domborzat: a tenger által kialakított keskeny partvidék mögött általában gleccserek és szárazföldi jég formálta fennsíkok, középhegységek következnek.

 

Greenland landscape

Eredeti grönlandi táj

Az ország közel 84 százalékát azonban hatalmas, 3000 méter vastagságot is meghaladó szárazföldi jég borítja; a hegyekről a tengerhez vezető gleccserek számtalan jéghegyet borjadzanak. A keleti part mentén a hideg Kelet-grönlandi-áramlat a Jeges-tenger felől hatalmas jégtömegeket szállít délre, majd a Farvel-fokot megkerülve egy szakaszon észak felé is; közben elvegyül a meleg Irminger-áramlattal, a Golf-áram egyik mellékágával, amely Izlandnál nyugatnak fordul, s a Kelet-grönlandi-áramlat külső szélét kíséri.

 

View of Nuuk (Greenland)

Nuuk (Grönland) látképe

Nyugat-Grönland mentén mindez kedvező életfeltételeket teremt a halállomány számára, s ennek köszönhető, hogy az úgynevezett nyílt vízi terület Paamiut (Frederikshåb és Sisimiut (Holsteinsbor) között egész évben jégmentes, míg a többi partszakaszt hónapokig elzárja a jég.

Grönland egésze az északi-sarkvidéki éghajlati övezetbe tartozik; az átlaghőmérséklet még a legmelegebb hónapban is mínusz tíz fok alatt van, A hatalmas sziget azonban észak—déli irányban több mint 2600 kilométer hosszú, így jelentősek a napállás- és a hőmérséklet-különbségek. Az Észak-grönlandi Thuléban például négy hónapig nem megy le a Nap – télen ugyanennyi ideig nem kel fel; az Északi-sarkkörtől délre viszont, nagyjából Sisimiut magasságában nem is ismerik a éjféli nap jelenségét.

 

Aurora Borealis phenomenon in Greenland

Aurora Borealis jelenség Grönlandon

A külső part éghajlata és növényzete lányegesen különbözik a fjordok belső vidékétől; az előbbire a tundra-növényzet jellemző, az utóbbiban – mivel a szárazföld belsejéből főnszerűen lebukó szelek fölmelegítik – erdőszerű növényzet is előfordul, nyírfa- és fűzfabokrokkal. Csaknem 1000 éve ezen a vidéken telepedtek meg a vikingek.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (228. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s