A vörös parázsfáról elnevezett ország

Közzétette:

 

 

Aki manapság, Cabral tengerészkapitány nyomdokán járva, Porto Seguro-nál („Biztos kikötő”) közelíti meg a partot, épp olyannak látja a zöldellő part menti hegyeket és napsütötte partvonalat, mint az egykori portugál hajósok. A folyó torkolatában sziklazátonyon habzik az édesvíz. Előtte a türkizszínű tenger, és a parton most is sok csinos barna bőrű – ha már nem is egészen meztelen ember, Csupán aprócska, színes tangát viselnek, barnaságukat pedig a napozásnak köszönethetik. Nagyvárosiak: nyüzsögnek a kókuszpálmák árnyékában épült szállodákban és bungalókban. A bájos óvárosban rengeteg étterem és butik jelzi, mennyire megváltozott az a hely, ahol a fehér ember először lépett Brazília földjére.

 

Porto Seguro Bahia

Porto Seguro Bahia

Nagyjából félúton Rio de Janeiro, az iparosodott Dél milliós városa és az afrikai benyomást keltő Salvador között fekszik Porto Seguro. Egyszersmind félúton van a két Brazília. A két pólus között ebben az országban nem akarnak feloldódni az ellentétek.

 

Christ the Redeemer has been spreading his arms in Corcovad since 1931.

Krisztus, a Megváltó 1931 óta tárja szét karjátCorcovadon. A 38 méter magas szobor a Rio területén emelkedő 704 méteres hegy tetején monumentális jelképe a hitnek. Paul Landowski francia szobrász és Heitor da Silva Costa brazil mérnök alkotása.

Portugália királyának, aki kis népével a távoli Afrikában és Ázsiában is hatalmas birtokokat akart uralni, eleinte fogalma sem volt, mit kezdjen az Atlanti-óceán túlsó partján fekvő országgal. Kalandorok és kereskedők érkeztek, hogy európai csecsebecséket cseréljenek tollra és nyersbőrökre. Leginkább egy vörös fafajtát kerestek, amely kedvelt színezőanyag volt. A portugálok „pau-brasil”-nak, parázsfának hívták, és új gyarmatukat is erről nevezték el. Francia kalózok is járták az új partokat, hogy támaszpontokat keressenek az afrikai hajókaravánok megtámadásához. A szárazföldön kezdetben csak fegyencek vagy szökött matrózok maradtak. Brazília évszázadokig szinte kizárólag a tengerparti sávot jelentette.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (156—157. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s