The old adobe tower in Humahuaca

Quebrada de Humahuaca

Közzétette:

 

 

Kirándulás az indiók földjére

San Salvador de Jujuyból északnak, a bolíviai határ felé indulunk. Az út – amely az első néhány száz kilométeren aszfaltozott – kanyarogva kapaszkodik felfelé az Andok előhegyei között. Az alacsonyan szálló felhőtakaró ne riasszon el senkit; a felhők még Tumbaya előtt felszakadoznak, s feltárul a Magas-Andok acélkék ege – ebben bízni lehet, kivéve az esős évszakot (decembertől februárig).

The old adobe tower in HumahuacaTumbaya ugyanúgy vályogtéglából épült s ugyanolyan egyszerű, mint a legtöbb település az út mentén. De nem is a városok és falvak, hanem az Andok lenyűgöző látványa teszi feledhetetlenné az utazást.

A táj valószerűtlen, már-már félelmetes. Az Elő-Andok végtelen nyúlványai után mély, nyomasztóan szűk völgyek következnek. Az „Cerros de los siete colores”erózió évezredek alatt bizarr alakzatokká formálta a sötétvöröstől okkersárgáig minden színárnyalatban pompázó mészkövet. A délutáni napsütésben, amikor a kontúrok még élesebbek, szinte vakító a színek játéka. A napsugarak újabb és újabb fantáziadús képeket rajzolnak a természet hatalmas vetítővásznára. Alkonyatkor a színek egymásba olvadnak: az Andok mintha lángolnának. Aztán megnyúlik az árnyék, újabb, hatalmas alakok lépnek elő a hegyek lejtőiről, majd az Andok óriás hegyhátaival együtt lassan eltűnnek a sötétségben. Vége a kísértetek órájának, de a hit a szellemekben tovább él.

Már akkor is élt, amikor az inkák bekebelezték birodalmukba Jujuyt, s az töretlenül vészelte át a spanyol konkvisztádorok véres támadásait. Colonial Baroque churches in northern ArgentinaEz utóbbiak hódításaira számos koloniál barokk templom emlékeztet. Jujuy – akár egész Argentína – napjainkban katolikus; Szűz Mária tisztelete szinte határtalan. Jujuyban azonban a szellemeknek és más istenségeknek is egyenrangú helyük van, mert Jujuy még ma is az indiók földje, s az indiánok ugyan ismerik a spanyol nyelvet, de egymás között őseik nyelvét, az ajmarát beszélik.

Az indiánok, hitük szerint nemcsak a Szűzanyának, hanem egy indián istennőnek: Pachamamának, a föld istennőjének is köszönhetik, hogy a spanyolok romboló dühe s a hegyi világ ridegsége ellenére máig nem pusztultak ki. Pachamama azonban szeszélyes hölgy, megköveteli az áldozatot, s aki azt elmulasztja, betegséggel és rossz terméssel sújtja. Pachamama határozza meg az indiók egész életritmusát, ezért mindent megosztanak vele, ami nyomorúságos életüket elviselhetővé teszi: az első korty italt a pálinkásüvegből a földre löttyintik – áldozatul Pachamamának. Mindennap elásnak egy cigarettát s egy kokalevelet; nagyobb ünnepeken lakomát rendeznek Pachamama tiszteletére.

Az Andok gigantikus világában még a különlegesség is csaknem természetes: Purmamarca falucska – a 2076 méter magasságban fekvő Tumbaya mögött, távolabb az úttól – nem lett ismert a világon. Ennek ellenére érdemes rövid kitérőt tenni: nemcsak az igazi indió nők miatt, akik színpompás népviseletben árulják a hamis indió ékszereket Purmamarca piacán, hanem a helységet körülvevő lenyűgöző panoráma miatt is. Az indiánok a falu mögött emelkedő hegyóriásokat „Cerros de los siete colores”-nek – a hét szín hegyeinek – nevezik. A színek játéka itt oly ragyogó, hogy még az Andok világában is ritkaságszámba megy.

Ha tovább utazunk Tres Cruces felé, ahol a Punának nevezett fennsík kezdődik, a következő helységet mindig a messziről látható temetők jelzik. Hasonlóan a Pucarának nevezett inka erődhöz, a temetőket is jóval a falvak fölé, a hegyoldalakon alakították ki. A halottaknak utolsó otthonuk és a mennybolt között van végső nyughelyük, hogy közelebb Cemetery in Jujuylegyenek az Istenhez, s lelkük könnyebben eltaláljon a túlvilágra.

A csaknem 3000 méter magasan fekvő Humahuacáig feltétlenül folytassuk utunkat: gyönyörű barokk település ez, kellemes turistaszállóval. Humahuaka körül még vannak régi indián települések, ahol ugyanaz a primitív életmód dívik, mint évszázadokkal ezelőtt. Akinek nem okoz gondot, hogy a ritka hegyi levegő miatt nehezebb a légzés, másnap a Punán átmehet a bolíviai határig, de visszafordulhat Humahuacából is. Ugyanaz az út vezet visszafelé is, de érdemes még egyszer megtenni, hogy más távlatból, más fényben lássuk a vidéket. Közvetlenül a tartományi főváros, San Salvador de Jujuy előtt, hegyektől koszorúzva, színes sziklákra épült Termes de Reyes, a Királyok fürdői, benne a hasonló nevű szálloda. Itt kipihenhetjük magunkat a fárasztó kirándulás után. S ha este, a teraszon egy pohár itallal veszünk búcsút Jujuytól, ne feledkezzünk meg áldozni Pachamamának.

Ulrich Encke

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (114—115. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s