The historic center of Sighisoara, the Clock Tower

Erdélyt járva – Segesvár

Közzétette:

 

 

Segesvár egyik kiválóan gyönyörű pontja a szászföldnek (…) Utczái szűkek, kanyargók mindenfelé, valóságos labyrinth, s házain is azon komor és ódon jelleg uralkodik, melyet a magyar korona városaiban már ritkán találunk…”

Sighisoara on the map of Romania(Lukács Béla, 1870)

Miután a fehéregyházi síkon elesett Petőfi, Segesváron elbukott a magyar szabadság ügye is. A legtöbben ezzel a sajnálatos történelmi eseménnyel kapcsolják össze az elénk táruló soktornyú várost – ami ugyanúgy a Nagy-Küküllő partján fekszik, mint Medgyes és Székelykeresztúr –, noha azt ezer másról is meg lehetne jegyezni. Egy biztos, nem Drakuláról, akiről tévesen azt terjesztik, itt töltötte első két évét, noha az emléktáblával ellátott ház még nem is igen állt, mikor 1431-ben megszületett. Ellenben, aki eljut e házig, azaz felkeresi Segesvár ötszáz évvel ezelőtti állapotában megmaradt, Sighisoara, historical castle districtidőközben a világ örökségévé lett középkori várnegyedét, már kevésbé gondolja úgy, hogy egy (csata) vesztőhelyre érkezett.

Ehhez fogható ugyanis az egész Kárpát-medencében nincs. Meg sem lepődünk ezért, mikor olvassuk, már a rómaiak is erődöt létesítettek a város fölé magasodó 72 méteres hegyen – Sighisoara CastleCastrum Stenarum volt a neve, ami egyértelműen várat és nem egyszerű őrhelyet jelöl –, de már a kelták és a szkíták is jelen voltak e vidéken.

Amit a magyarok térnyerését követően, s az Árpád-házi királyok tudatos betelepítő akcióinak köszönhetően itt a szászok vettek birtokukba, s ezt fényesen jelzi, hogy 1280-ban már Szászvárként tüntetik fel a térképek. Száz év múltán azonban már a mai nevén szerepel mindenütt, ami a kertjei alatt csordogáló Seges patakra utalás. Ekkor – egész pontosan 1376-tól – már városi kiváltságokat élvez, és a védelmét szolgáló falakon belül megkezdi felfelé irányuló fejlődését.

View of SighisoaraEnnek eredménye a sikátorokkal és tornyokkal, a helykihasználás minden létező fortélyát bevető építészeti megoldásokkal létrehozott Fellegvár, amit egyedül a várost pusztító tűzvészek és a mi kurucaink károsítottak az idők folyamán. (Utóbbi annak megtorlása volt, hogy a Habsburgokkal egy nyelvet beszélő szász polgároknak eszük ágában sem volt felesküdni Rákóczi zászlaira.) Aki Sighisoara, Clock Towerátlépett a város szimbólumává lett négyemeletes Óratorony kapuján, máris a megelevenedett múltban találja magát. Ha pedig a céhek által épített és védett bástyák mentén haladunk lefelé – kilenc megmaradt a hajdani húszból –, egy idő után a hegytetőt megkoronázó Szent Miklós templomhoz jutunk. A ma már az evangélikusok által használt, mostani formáját a 15. század végére elnyert, és egy földrengés után 1838-ban restaurált gótikus szentélyben sokan a brassói Fekete-templom kicsinyített mását látják. Érdekes hangulata van a hozzá vezető „deszkaalagútnak”, a 172 fokot számláló Diák-lépcsőnek, amihez hasonlót csak a budai várban találni.

medieval-street-view-in-sighisoarSzóval, ahogy írtuk is, mire sétánk végére érünk, valahogy ki is megy a fejünkből, hogy innen nem messze foszlott szét az 1848-as szabadságharc, egyúttal függetlenségünk ábrándja. S talán azért könnyebb a felejtés, mert amikor ezek a falak épültek, még azt se lehetett sejteni, hogy majd jő egy katonává vedlő költő, és népe élén síkra száll a világszabadságért…

Forrás: Técsi Zoltán-Illyés Csaba – Erdély legszebb városai és főterei (40—41. oldal,Kárpáti Kincsestár, Pannon-Literatúra Kft. 2020 ISBN 978 963 237 236 5 |Képek: Wikiwand

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s