Volcanoes and Hell Valleys in Japan

Minden import – talán a császárok is?

Közzétette:

 

 

Egy harmadik századi kínai krónika, immár a Wei-dinasztia idejéből is említést tesz a „Wa” országról (Japánról): sok vidéken királyok és királynők uralkodnak. És: japánok keresték fel a dél-koreai tengerpartot, hogy vasércet vigyenek haza fegyverek és szerszámok készítéséhez.

Ez volt a gyakorlat egészen a középkorig. A japánok mindazt, ami kulturális és civilizációs téren előbbre vitte őket, a szárazföldről vették át, de rögtön át is formálták saját igényeik szerint, sőt gyakran lényegesen továbbfejlesztették.

A 6. században Koreán át Kínából jutott el Japánba a buddhizmus. Befolyása messze meghaladta az ősjapán vallásét, a paraszti jellegű ős- és istenkultuszét, de sok szektája hamarosan annyira „japanizálódott”, hogy ma zavartalanul létezik a régi sintoista hit mellett. Legismertebb példája ennek a zen-buddhizmus.

Japán a buddhizmussal együtt átvette a kínai írást, a kandzsit. Ezt is Volcanoes and Hell Valleys in Japan„japanizálták”, mivel egy rövid szótagot kifejező kínai írásjegyekkel kétszótagos japán szavakat vagy szóelemeket kellett kifejezni. Később a japánok két saját „ábécét” (tkp. szótagírást) is kitaláltak: a hiraganát és a katakanát. A mai japán írás többnyire ennek a három írásmódnak a kombinációja. A kínai írásjelek bevezetése azonban a legnagyobb hatású esemény volt: Japán ennek révén jutott hozzá az akkori világ legcivilizáltabb országában felhalmozott ismeretekhez.

A régi japánok által titokban csodált, de mindig aggodalommal figyelt szárazföldről ugyanis nem csupán szerzetesek és írástudók érkeztek az országba, hanem tudósok, kézművesek és – főként Koreából – művészek is. A japánok koreai mesterektől tanulták meg a vasfeldolgozást, a selyemhernyó-tenyésztést és mindenekelőtt a fazekasságot. De ezekben a mesterségekben is oly gyorsan tettek szert önállóságra, hogy a középkor folyamán már eredetük is feledésbe merült. Szerencsére! Mert akkor már koreai szomszédjukhoz fűzőfő viszonyuk napjainkig tartó gyűlöletté és megvetéssé változott.

Japán viszonylag szegényesen dokumentált korai történelmét jobban Emptying fishing nets on a fishing trawler in the North-East Atlantic.megismerhetnénk a Honshu szigetén nemrégiben felfedezett királysírok révén. A feltűnést keltett leleteken dolgozó régészeket azonban hivatalos helyről hirtelen leintették, ami példátlan a szabad világ egyik felvilágosult országában. Az ok: a sírokban talált leletek alapján valószínűleg tudományosan bizonyítható lenne, amit sok ókorkutató eddig csak sejtett: Japán első uralkodói a Wei-krónikában említett királyok és királynők Koreából jöttek.

Ennek az eretnek tételnek a bebizonyítása Japánt mély identitásválságba sodorná; lerombolná a császári ház mítoszát, mely szerint az uralkodó Jimmuegyenesági leszármazottja a Jimmu nevű legendás császárnak, aki Kr. e. 660-ban Amaterasu napistennőtől kapta trónusát. Az öntudatos – az „ég fia” által kormányzott – Japán, amely története során mindig kiválasztottnak tekintette magát, ily módon szokványállam lenne, amely még a létét is a lenézett koreaiaknak köszönheti.

És mert ezt egyetlen japán sem szeretné bizonyítottnak látni, a sírok továbbra is feltáratlanok, s a tudósok és az újságok – szótlanul tudomásul véve a kutatás megcenzúrázását – újra a feledésre bízták azokat.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (188. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s